HASZNOS WEBOLDALAK
DTKH ügyfélszolgálat
MÁV jegyvásárlás
MVM Next Online ügyintézés

Category: Egyéb kategória

Mi lett volna ha … – Dsida_Jenő kép

Mi lett volna ha…?

Sok esetben nincs értelme az így kezdődő kérdés feltevésnek. Például, amikor egy lángelme fiatalon távozik az élők sorából. Az egyik legkirívóbb példa erre Petőfi Sándor, aki mindössze bő huszonhat esztendőt élt. Nála sokkal kevésbé ismert költőtársa Dsida Jenő, aki 1907. május 17-én Szatmárnémetiben született, s 1938. június 7-én, tehát alig harmincegy évesen meghalt Kolozsvárott, szívbetegségben. Tragikusan rövid élete során csodaszép verseket írt. Méltatlanul keveset tudunk róla, pedig nem véletlen, hogy az 1937. nyarán tartott marosvécsi írótalálkozón a nagy erdélyi polihisztor, Kós Károly könnyes szemmel magához ölelte, s így szólt hozzá: „Te taknyos, hogy mersz ilyen szépet írni?”

Egyébként úgy, hogy egyszerűen énekelni vágyott a természetről, az ifjúságról, a szerelemről, az édesanyjáról és sok más csodáról.

Például így:

„Hanem amikor csendes alkonyatkor
Úgy ülsz borongón, édes jó Anyám –
Megtámadva az élet fájdalmától,
S könnyes szemekkel tekintesz reám;
Én ujjongó édes dalba kezdek,
Szívem derűjét mind Neked adom…
Te átölelsz és némán összecsókolsz…
És ez lesz nékem a legszebb dalom”

Olvassuk el néhány versét születésének 117. évfordulóján!

 

Fazekas László
polgármester

toosz

TÖOSZ

A TÖOSZ (Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége) 35. jubileumi küldöttgyűlésén dr. Pásztor Lászlóval, Erdőkertes polgármesterével, a TÖOSZ Pest Vármegyei tagozatvezetőjével, és Török Józseffel, Ceglédbercel polgármesterével.

A TÖOSZ, mint a legtöbb települési önkormányzatot tömörítő érdekvédelmi szervezet, jelentős szerepet tölt be falvaink, városaink életében.

 

Fazekas László

polgármester

received_959140525816029

Tessedik – 282.

Minden emberi közösség fennmaradásához szükség van közös gazdasági és kulturális gyökerekre. Természetesen igaz ez a települési közösségekre is. Albertirsa esetében különösen így van, mivel előd településeink csupán 74 esztendeje tartoznak együvé. Tehát számunkra nagyon fontos, hogy ismerjük és felmutassuk az elődeink által létrehozott értékeket.

Számos fajtájuk egyike az alkotó személyiségek munkássága. Aki Alberti és Irsa múltjában ilyen után kutat, a legelsők között rátalál Tessedik Sámuel életművére.

Tessedik 1742. április 20-án, Albertin született az evangélikus parókia épületében, a lelkész gyermekeként. Édesapja példáját követve, a lelkészi szolgálat választotta hivatásul. Ám, zseniális gondolkodóként igazán nagyot, mint pedagógus, iskola- és városépítő, gazdaságszervező, sőt mai szóhasználattal élve – környezetvédő, alkotott. Szerteágazó újító munkássága alapján, méltán rászolgál a polihisztor megszervezésére.

Hosszasan sorolhatnám a fent említett szakterületeken elért eredményeit (mindezt egy alapvetően értetlen társadalmi környezetben!) Ehelyett egy, a csavaros észjárását, leleményességét igazoló epizódot említek róla. Íme:

A szarvasi ótemplom (máig a legnagyobb magyarországi evangélikus templomok egyike) eredeti épületének életre hívása az ő irányításával zajlott. Ennek során a tetőszerkezethez szükséges faanyagot (jókora mennyiségi „ráfordítással”) a Felvidéken vásárolta. Innen tutajként szállította Szarvasig. A felvidéki akció ár, a szinte ingyenes szállítás és a felesleg értékesítése után, a templomhoz valójában szükséges áru, végeredményben nem került semmibe.

Nos, a kis történet messze nem a legfontosabb állomása Tessedik munkásságának. Ám kifejezetten jellemző példa a talán legfontosabb személyiségjegyére, szabad, gyors észjárására, aminek az eredményeit folyton a gyakorlatban próbálta átplántálni.

Érdemes tanulmányoznunk munkásságát!

 

Fazekas László

polgármester

Névtelen (1)

Nemzetközi Műemléki Nap – és nálunk?

Aki felületesen ismeri Albertirsát, fanyaloghat azon, hogy milyen kevés építészeti értéke van a városnak. Pedig, ha jobban utánanéz, többet is felfedezhet. Közülük az egyik legszembetűnőbb, az Ybl Miklós tervei alapján épült kápolna az Alberti Katolikus Temetőben.
Mindez annak kapcsán jutott eszembe, hogy április 18-án tartjuk a Nemzetközi Műemléki Napot. Az alkalmat a Műemlékek és Műemléki Együttesek Nemzetközi Tanácsa (ICOMOS) hívta életre, kerek negyven esztendeje. Az ok egyszerű: az épített örökségeket világszerte folytonos veszély fenyegeti. Tenni kell tehát valamit a megőrzésükért.

De térjünk vissza városunkba, konkrétan, az említett kápolnához! Az épületet 1859-ben, a Szapáry nemzetség alberti ágához tartozó gf. Szapáry Ferenc állíttatta szeretett leánya tiszteletére, s ezért a mai napig Rozália kápolna néven is említjük. Külsejében szép arányokat mutató, belsejében romantikus stílusú díszítéseket alkalmazó épületről beszélünk.

A II. világháborút követő évtizedekben mind elhanyagoltabb állapotba került. A temetőt birtokló helyi római katolikus egyházközség 1991-ben alapítványt hozott létre a megmentésére. Turi Péter, a Magyar Természettudományi Múzeum korábbi főigazgató-helyettese valamint Döbrössy Béla és Kiszel Mihály plébános tett talán a legtöbbet a felújításáért. Legutóbb pedig az építő család oldalági leszármazottja, Szapáry György, a Magyar Nemzeti Bank egykori elnökhelyettese reparáltatott az épület vízelvezetésén.

Valamennyiüknek nagy szerepe van abban, hogy a kápolna szép állapotban lévén, ma is jelentős értéket képvisel.

Érdemes megtekinteni!

Fazekas László
polgármester

Névtelen

A téma a nyomdában hever…

A régi szófordulat szerint „a téma az utcán hever.” Ez jutott eszembe, amikor a napokban az egyik közeli nyomda vezetőjének irodájában a tekintetem belebotlott az asztalon heverő ízléses könyvbe.

Tudtam, hogy a városi daloskör lelkes tagjai és segítői jó ideje dolgoznak a közösségük történetét feldolgozó kiadványon. Sőt! Az a megtiszteltetés ért, hogy köszöntőt írhattam a tartalmi rész elé. Ám a megjelenés pontos idejét nem ismertem. Így különösen jó érzés volt meglátni, s kézbe venni a szép kötetet.
Albertirsa történelmének egy talán kicsiny, ám nagyon is fontos darabja a dalárda munkássága. A közösség 1867. évi megalakulása azt jelenti, hogy esetében Alberti és Irsa legrégebbi, jogutódja révén ma is működő közös civil szervezetéről beszélünk. Már ezért pompás ötlet volt a könyv megjelentetése. Aki pedig ismeri az egykori szereplő beszámolóját a dalárda 1925. évi soproni sikeréről, az tisztában van a ténnyel, hogy ez a közösség rengeteget adott kulturális értékből, megbecsülésből az „ikerváros” polgárainak.

Hogy miért fontos ez mindőnknek? Forduljunk válaszért a legnagyobb magyarhoz, Széchenyi Istvánhoz:
„Tiszteld a múltat, hogy érthesd a jelent és munkálkodhass a jövőn!”

Fazekas László
polgármester

50be91c35efa6b8e2162e611fc095f8c

Nőnapra

„A nő: tetőtől talpig élet” – írja Weöres Sándor, és milyen igaza van! Ilyenkor, nőnapon összeírunk – s mondunk mindenféle szóvirágokat. Igyekszünk szépeket válogatni, több-kevesebb sikerrel. Keressük és magyarázzuk az okot: miért van szükség nőnapra? Ne találgassunk tovább, hiszen a költő óriásénál aligha találunk igazabb meghatározást! A nő az élet maga, hiszen életet ad. Azután pedig életben tart – újszülöttet, kisgyermeket, serdülőt, ifjút, meglett családanyát és -apát. Na meg minket férfiakat, akiket kiválaszt, elfogad, akiknek segít, akiknek megbocsát ha kell és akiket idős korban is támogat, ápol. Egyszóval velünk van a szülőszobától az utolsó óránkig. Nélküle nem lennénk.

Isten éltesse hát a nőket ma és sok-sok másik napon!

 

Fazekas László

polgármester

kerdoiv

Vasúti utazási szokásokkal kapcsolatos kérdőív

Tisztelt Lakótársaim!

Figyelmükbe ajánlom az alábbi kérdőívet. A vasúti utazási szokásokról gyűjt információkat.

Kitöltésükkel hozzájárulhatnak az utazási feltételek javításához.

https://forms.gle/Zwf6JHKFY3ZLLiCd9

A kérdőívet összeállított lakótársunk célja a felméréssel, hogy megismerje a valódi közlekedési szokásokat környezetünkben és ha szükséges az Építési és Közlekedési Minisztérium részére javaslatot nyújtson be a városunkban megálló vonatok számának növelésére.

Fazekas László
polgármester

#thegov_button_6646f87f0d2fc { color: rgba(255,249,249,1); }#thegov_button_6646f87f0d2fc:hover { color: rgba(49,49,49, 1); }#thegov_button_6646f87f0d2fc { border-color: rgba(49,49,49, 1); background-color: rgba(202,12,12,1); }#thegov_button_6646f87f0d2fc:hover { border-color: rgba(49,49,49, 1); background-color: rgba(255,255,255,1); }