HASZNOS WEBOLDALAK
DTKH ügyfélszolgálat
MÁV jegyvásárlás
MVM Next Online ügyintézés

Albertirsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének
7/2018. (IV.05.) önkormányzati rendelete, a

18/2018.(VI.29.) önkormányzati rendelettel egységes szerkezetbe foglalt szövege
Albertirsa város Településkép Védelméről

Albertirsa Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a településkép védelméről
szóló 2016. évi LXXIV. törvény (továbbiakban: Tktv.) 12. § (2) bekezdésében kapott
felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi
CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában és az épített környezet alakításáról és
védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (2)-(3) bekezdésében meghatározott
feladatkörében eljárva, a Pest Megyei Kormányhivatal Állami Főépítésze, a Duna-Ipoly
Nemzeti Park Igazgatósága, a Pest Megyei Kormányhivatal Érdi Járási Hivatal
Örökségvédelmi Osztálya, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság véleményének
kikérésével, a következőket rendeli el:

I. Fejezet


Bevezető rendelkezések

1. A rendelet célja, hatálya és értelmező rendelkezések
1.§ (1) E rendelet célja Albertirsa sajátos településképének társadalmi bevonás és
konszenzus által történő védelme és alakítása:
a) a helyi építészeti örökség területi és egyedi védelme (a továbbiakban: helyi
védelem) meghatározásával, a védetté nyilvánítás és a védelem
megszüntetésének szabályozásával;
b) településképi szempontból meghatározó területek meghatározásával;
c) településképi követelmények meghatározásával;
d) településkép-érvényesítési eszközök szabályozásával,
e) településképi önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer alkalmazásával.
(2) E rendelet előírásait a helyi építési szabályzattal együtt kell alkalmazni.

2. Értelmező rendelkezések

2.§ E rendelet alkalmazása során:
1. Áttört kerítés: az a kerítés, amely közterület felőli merőleges vetületének összes
felülete legalább 50%-ban átlátható. Az összes felület a lábazatot is tartalmazza.
2. Cégér: a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési
stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes
településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.08.) Korm.
rendelet 2.§ 1b. pontjában meghatározott fogalom.
3. Cégtábla: a vállalkozási tevékenységet folytató ingatlanon elhelyezett cégér,
címtábla, cégfelirat, címfelirat, amely a vállalkozás nevét és székhelyét, logóját vagy
egyéb adatait tartalmazza.
4. Egyéb grafikai elem: a vállalkozással kapcsolatos egyéb információ, adatközlés,
grafikai elem.
5. Épületszélesség: az épület utcai – saroktelek esetén a rövidebbik – homlokzatának
szélessége. Az utcai homlokvonal szélességéhez hozzá kell számítani azokat az
oldalirányú épületkiugrásokat is, amelyek az utcai homlokvonal sarokpontjain, a
homlokvonal síkjára állított 45 fokos egyeneseken kívül esnek.
6. Földszínek: a vörös-narancs-sárga-sárgászöld színtartomány kevéssé telített és
közepesen sötét árnyalatai. Kapcsolódó színnevek: agyagszín, földbarna,
homokbarna, kéregbarna, kheki, siena, umbra, okker, veronai zöld, terrakotta,
terepszín és ezek változatai.
7. Helyi védett épület: (a továbbiakban: H1): helyi egyedi védelem alatt álló olyan
épület, építmény, amely a hagyományos településkép megőrzése céljából, továbbá
a) építészeti,
b) településtörténeti,
c) helytörténeti,
d) régészeti,
e) művészeti vagy
f) ipartörténeti szempontból jelentős alkotás.
A rendelet alkalmazása szempontjából védettnek minősül az a telek, annak
használati módja is, amelyen a védett épület, építmény áll.
8. Helyi védett műtárgy: védetté nyilvánított, a 7. pont alatt fel nem sorolt építmény,
műtárgy (a továbbiakban: H2) amely lehet különösen emlékmű, szobor, síremlék
(sírkő), kereszt, kút, dombormű, kerítés, kapuzat, utcabútor.
9. Helyi védett érték károsodása: minden olyan esemény, beavatkozás, ami a
védett építészeti érték teljes vagy részleges megsemmisülését, építészeti
karakterének részleges vagy teljes előnytelen megváltoztatását, általános
esztétikai értékcsökkenését eredményezi.
10. Megalapozó értékvizsgálat: Az új helyi védettség megalapozását szolgáló,
(építészmérnök, településmérnök, műemlékvédelmi szakmérnök
szakképzettséggel rendelkező személy, szervezet által készített) olyan
szakvizsgálat, amely feltárja és részletesen meghatározza a ténylegesen meglévő, a
település szempontjából értékesnek minősülő, védelemre érdemes értékeket.
11. Információs célú berendezés: önkormányzati hirdetőtábla, önkormányzati
faliújság, útbaigazító hirdetmény, molinó, üvegezett világító reklámtábla.
12. Közterületi eligazodást segítő, tájékoztató tábla: közérdekű információt nyújtó
olyan közterületi jelzés, amelynek funkciója idegenforgalmi eligazítás, közösségi
közlekedési szolgáltatásról tájékoztatás, vagy egyéb közérdekű tájékoztatás;
13. Molinó: olyan, nem merev anyagból készült hordozófelületű hirdetmény, amely
falra vagy más felületre, illetve két felület között van kifeszítve oly módon, hogy az
nem képezi valamely építmény homlokzatának tervezett és engedélyezett részét.
14. Reklám-elhelyezés szempontjából kiemelt területek: a 2016. évi LXXIV.
törvény 1. melléklete szerinti Településkép szempontjából kiemelt területek.
15. Tömör kerítés: az a kerítés, amelynek a közterület felőli merőleges vetületének
összes felülete kevesebb, mint 50%-ban átlátható. Az összes felület a lábazatot is
tartalmazza.
16. Üvegezett világító reklámtábla: függőleges elhelyezésű üvegezett berendezés,
amely legfeljebb 4 m2 reklám közzétételére alkalmas felülettel rendelkezik.
17. Védelem megszüntetését alátámasztó szakvélemény: építészmérnök,
településmérnök, statikus, műemlékvédelmi szakmérnök szakképzettséggel
rendelkező személy által készített olyan szakvizsgálat, amely a védelem alatt álló
épület, építmény vizsgálatát követően részletezi annak állagában, esztétikai
megjelenésében, szerkezetében végbement folyamatokat, és azok eredményét,
melyek alapján a védelem oka már nem áll fenn.

II. Fejezet

A helyi védelem
3. A helyi védelem célja

3.§ (1) A helyi védelem célja Albertirsa településképe és történelme szempontjából
meghatározó, országos védettséget nem élvező építészeti örökségének és jellemző
karakterének a jövő nemzedékek számára történő megóvása.
(2) A helyi védelem alatt álló helyi építészeti örökség (a továbbiakban: helyi védett
érték) a nemzet közös kulturális kincsének része, ezért megóvása, fenntartása,
védelmével összhangban lévő használata és bemutatása közérdek.
(3) A helyi értékvédelem általános feladata a különleges oltalmat igénylő
településszerkezeti, város- és utcaképi, építészeti, történeti, régészeti, képző- és
iparművészeti, műszaki-ipartörténeti szempontból védelemre érdemes területek,
épület-együttesek, építmények, épületrészek, köz- és műtárgyak számbavétele,
meghatározása, nyilvántartása, dokumentálása, valamint a nyilvánossággal történő
megismertetése.
(4) A helyi védelem feladata különösen:
a) a különleges oltalmat igénylő településszerkezeti, településképi, építészeti,
néprajzi, településtörténeti, régészeti, művészeti szempontból védelemre
érdemes
aa) településkarakter, településszerkezet, történetileg kialakult telekosztás,
ab) épületegyüttesek, épületek és épületrészek, építmények, építményhez
tartozó földrészlet és annak jellegzetes növényzete,
ac) településkép, utcaképek és látványok,
ad) műtárgyak, szobrok, emlékművek, síremlékek, keresztek
körének számbavétele és meghatározása, nyilvántartása, dokumentálása,
megőrzése, megőriztetése és a lakossággal történő megismertetése.
b) a védett értékek fenntartása, megújulásuk elősegítése, károsodásának
megelőzése illetve elhárítása.
(5) Az (1) és (2) bekezdésben megfogalmazott célok érvényesítése érdekében az
Önkormányzat Képviselő-testülete e rendeletével a megóvandó épített értékeit helyi
védettség alá helyezi.

4. A helyi védelem fajtái

4.§ (1) A helyi védelem egyedi védelem (a továbbiakban: egyedi védelem) lehet.
(2) Az egyedi védelem a jellegzetes, értékes, illetve hagyományt őrző építészeti
arculatot, településkaraktert meghatározó valamely
a) építményre, építményrészletre vagy az alkalmazott anyaghasználatra,
tömegformálásra, homlokzati kialakításra,
b) kerítésre, kapuzatra,
c) táj- és kertépítészeti alkotásra, egyedi tájértékre, növényzetre,
d) szoborra, képzőművészeti alkotásra, utcabútorra, valamint
e) az a)-d) ponthoz kapcsolódóan az érintett földrészlet, telek egészére vagy
részére
terjedhet ki.
(3) Az önkormányzat egyedi védelem alá helyezi a 2. mellékletben meghatározott
épületeket, műtárgyakat.

5. A helyi védelem alá helyezésnek és a helyi védelem megszűnésének
szabályai

5.§ (1) A helyi védelem alá helyezési, illetve annak megszüntetése iránti eljárást bármely
természetes személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet
kezdeményezheti.
(2) A helyi védelem alá helyezésre vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
a) a helyi védelemre javasolt építészeti örökség megnevezését, egyedi védelem
esetén a címét, körülhatárolását és helyrajzi számát, területi védelem esetén a
terület térképi lehatárolását a helyrajzi számok megjelölésével,
b) köznyelvi-elnevezést, területi védelem esetén az együttes ismert vagy javasolt
elnevezését,
c) a helyi védelem alá helyezés kezdeményezésének indoklását,
d) a kezdeményező megnevezését, lakcímét vagy székhelyét, egyéb elérhetőségét,
e) a helyi védelemre javasolt építészeti örökséget a települési értékrendhez,
hagyományokhoz kötődő kapcsolatát bemutató, megalapozó értékvizsgálatot a 3.
melléklet szerinti tartalommal.
(3) A helyi védelem megszüntetésére vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
a) a helyi védett érték megnevezését, egyedi védelem esetén címét és helyrajzi
számát, területi védelem esetén a terület lehatárolását a helyrajzi számok
megjelölésével,
b) a helyi védelem megszüntetésére irányuló kezdeményezés indokolását,
c) a kezdeményező megnevezését, lakcímét vagy székhelyét, egyéb elérhetőségeit,
d) a helyi védelem megszüntetését alátámasztó szakvéleményt a 3. melléklet
szerinti tartalommal.
(4) Amennyiben a kezdeményezés hiánypótlásra szorul, és azt a polgármester erre
vonatkozó felhívása ellenére, 15 napon belül a kezdeményező nem egészíti ki, a
javaslatot a polgármester érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
(5) A polgármester szükség esetén intézkedhet a megalapozó értékvizsgálat
kiegészítéséről, vagy önálló értékvizsgálat készítéséről.
6.§ (1) Új helyi védelem alá helyezési vagy a helyi védelem megszüntetése iránti
eljárásban érdekeltnek kell tekinteni:
a) a javaslattal érintett földrészlet, ingatlan tulajdonosát, haszonélvezőjét,
b) műalkotás esetén az alkotót vagy a szerzői jog jogosultját,
c) a kezdeményezőt.
(2) Új helyi védelem elrendelésével és a helyi védelem megszüntetésével kapcsolatos
döntés előkészítéséről a főépítész gondoskodik.
(3) Új helyi védelem alá helyezés vagy a helyi védelem megszüntetése iránti eljárás
kezdeményezéséről, a megalapozó értékvizsgálat vagy szakvélemény közzétételével
egyidejűleg, az önkormányzat honlapján 15 napon belül tájékoztatást kell közzétenni,
továbbá egyedi védelemre irányuló kezdeményezés esetén írásban értesíteni kell az
6.§ (1) bekezdés szerinti érdekelteket.
(4) A kezdeményezéssel kapcsolatban az érdekeltek az értesítés átvételét követő 15
napon belül írásban észrevételt tehetnek.
(5) Új helyi védelem alá helyezésről vagy a helyi védelem megszüntetéséről a képviselőtestület:
a) a helyi védelem alá helyezés elrendelését vagy megszüntetését megalapozó
értékvizsgálat vagy szakvélemény és
b) a 6.§ (1) bekezdésben meghatározott érdekeltek észrevételeinek figyelembe
vételével dönt.
(6) A helyi védelem alá helyezéssel vagy a helyi védelem megszüntetésével kapcsolatos
képviselő-testületi döntésről az Önkormányzat honlapján a döntés napjától számított
15 napon belül tájékoztatást kell közzétenni, továbbá egyedi védelemmel kapcsolatos
képviselő-testületi döntés esetén írásban értesíteni kell az (1) bekezdés szerinti
érdekelteket.
(7) A helyi védelem alá helyezést, illetve a helyi védelem törlését elrendelő
önkormányzati döntés hatályba lépésétől számított tizenöt napon belül a jegyző
kezdeményezi az ingatlanügyi hatóságnál a védelem jogi jellegként való feljegyzését,
illetve a védelem ingatlan-nyilvántartásból való törlését.
(8) Ha egy helyi védelem alatt álló érték országos védelem alá kerül, annak
közzétételével egyidejűleg a helyi védelem megszűnik.

6. Az ideiglenes helyi védelem alá helyezés és az ideiglenes helyi védelem
megszűnésének szabályai

7.§ (1) A képviselő-testület a helyi építészeti örökség helyi védelem alá helyezésének
kezdeményezésével egyidejűleg, legfeljebb egy éves időtartamra, ideiglenes helyi
védelmet rendelhet el.
(2) Az ideiglenes helyi védelem alatt álló értékre a helyi védelem alatt álló értékekre
vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
(3) Az ideiglenes helyi védelem megszűnik az intézkedésben megjelölt időtartam
elteltével, illetve a helyi védelem alá helyezésről szóló döntés hatálybalépésével.
(4) Amennyiben a helyi védelem alá helyezés előkészítése során megállapítást nyer,
hogy a védetté nyilvánítás nem indokolt az ideiglenes helyi védelmet meg kell
szüntetni.
(5) Az ideiglenes helyi védelem elrendeléséről az 6. § (1) bekezdés szerinti érdekelteket
értesíteni kell.

7. A helyi védett értékek megjelölése

8.§ (1) Az egyedi védelem alatt álló értéket – annak értékeit nem sértő módon, de a
közterületről jól láthatóan – az e célra rendszeresített, táblával kell megjelölni, melyet
az Önkormányzat szolgáltat, legalább a következő felirattal: „Albertirsa város – Védett
települési értéke”.
(2) A helyi védelem tényét közlő táblán kívül az önkormányzat elhelyezhet egyéb, a
védettséggel összefüggő tényt, adatot is közlő táblát a védett értéken vagy annak
környezetében.
(3) A tábla kihelyezését az érintett ingatlan tulajdonosa, haszonélvezője tűrni köteles.

8. A helyi védelem alatt álló értékek nyilvántartása

9.§ A helyi védelem alá helyezett értékek nyilvántartásának vezetéséről a főépítész a
külön jogszabályban foglaltak szerint gondoskodik.

9. A védettséggel összefüggő korlátozások, kötelezettségek

10.§ (1) A védett érték karbantartása, állapotának megóvása a tulajdonos, haszonélvező
kötelezettsége.
(2) A védett érték megfelelő fenntartását és megőrzését elsősorban a rendeltetésnek
megfelelő használattal kell biztosítani.
(3) Egyedi védelem alatt álló épületek esetén csak az eredeti építészeti elemekkel
összhangban lévő épületszerkezeti változtatások végezhetők.
(4) A helyi védett értékek nem bonthatók el, a bontásra csak a védettség megszüntetését
követően kerülhet sor.
(5) Az egyedi védelem alá helyezett építmények eredeti külső megjelenését:
a) egészének és részleteinek külső geometriai formáit, azok rész és befoglaló
méreteit,
b) eredeti anyaghatását egészében és részleteiben,
c) ha ismert, eredeti színhatását, ha nem ismert, a feltételezhetően hasonló
színhatását,
az értékvizsgálattól függően az e rendeletben foglaltak figyelembe vételével kell
megőrizni és helyreállítani.

III. Fejezet


A településképi szempontból meghatározó területek


10. A településképi szempontból meghatározó területek megállapítása

11.§ Albertirsa területén az arculati kézikönyvben eltérő karakterű területként
megállapított településképi szempontból meghatározó területek (a továbbiakban:
Mt), valamint az Mt-ken belüli alterületeket lehatárolását a 1. melléklet tartalmazza,
amelyek az alábbiak:
a) Klasszikus lakóterület (KL) Mt,
b) Új lakóterület (ÚL),
c) Kisvárosias jellegű lakóterület (K) Mt,
d) Változó, átalakuló területek (VÁ) Mt,
e) Városközpont (VK) Mt,
ea) Városközpont Mt-n belüli 1. alterület (VK/1),
f) Gazdasági tevékenység területei (G) Mt,
g) Különleges terület (KÜ) Mt,
h) Tanyás területek (T) Mt,
i) Egyéb, beépítésre nem szánt terület (E) Mt.

11. A Településképi szempontból meghatározó területek szabályai

12.§ (1) Ha a helyi védett értékre előírt településképi követelmény a – a helyi védett érték
elhelyezkedése szerinti – Mt-kre vonatkozó előírással nem ellentétes, a védett
értékekre és az Mt-kre vonatkozó településképi követelmények együttesen
alkalmazandók. Ha ellentétes, akkor a helyi védett értékre előírt településképi
követelményt kell figyelembe venni.
(2) Az általános településképi követelmények az összes Mt-re vonatkoznak –
amennyiben az Mt előírásai másképp nem rendelkeznek.

IV. Fejezet


A településképi követelmények

12. A helyi védett értékekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények

13.§ (1) A helyi védett épületen (H1) állagmegóvási munkák végzése, felújítás,
helyreállítás, korszerűsítés, tetőtér-beépítés, bővítés során az eredeti épület
anyaghasználatát, léptékét és formavilágát használó, vagy ahhoz illeszkedő építészeti
megoldások alkalmazhatók.
(2) Helyi védett épületen (H1) történő állagmegóvási munka végzésénél, felújításnál,
helyreállításnál, korszerűsítésnél, tetőtér-beépítésnél, bővítésnél
a) az épület jellegzetes tömegét, tömegkapcsolatait eredeti formában és arányban
kell fenntartani, bővítés esetén a meglévő és új épülettömegek arányai, formái és
anyaghasználatai illeszkedjenek egymáshoz,
b) az épületnek a közterületről látható homlokzatán meg kell tartani, illetve szükség
esetén az eredeti állapotnak megfelelően vissza kell állítani:
ba) a homlokzat felületképzését;
bb) a homlokzat díszítő elemeit;
bc) a nyílászárók formáját, azok jellegzetes szerkezetét, az ablakok osztását;
bd) a tornácok kialakítását;
be) a lábazatot, a lábazati párkányt;
(3) Helyi védett épület (H1) közterületről látható homlokzatán és felületein antenna,
reklámfelirat, klímaberendezés kültéri egysége nem helyezhető el.
(4) Helyi védett műtárgyak (H2) felújítása során az eredeti anyaghasználatot és formai
elemeket kell továbbra is alkalmazni.

13. Területi építészeti követelmények

14.§ (1) A HÉSZ készítése során az alábbi területi építészeti követelményeket kell
figyelembe venni:
a) A település védett értékeit tartalmazó településszerkezet, telekalakítás és
utcavonal-vezetés megőrzendő.
b) Lakókocsi, konténer, mobilház építményként történő elhelyezése és használata –
kivéve az ingatlanra vonatkozó, építési engedéllyel rendelkező, jogszerű építkezés
idejét – nem lehetséges.
(2) Közterület alakítási terv készítésének szükségességét a képviselő-testület határozza
meg.
(3) Kerítés magassága legfeljebb 1,8 m lehet, kivéve
a) sportpályát határoló labdafogó hálót, kerítést,
b) a kötöttpályás közlekedési terület (KÖk) menti zajvédő fal létesül,
c) a (G) területén, lakóterületek felőli kerítés magassága legfeljebb 2,0 m lehet.
d) ha a helyi építési szabályzat másként rendelkezik.
(4) Saroktelkek esetén a homlokvonali kerítés csak áttört, a kereszteződés
beláthatóságát lehetővé tevő módon készülhet.

14. Településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó
általános egyedi építészeti követelmények

15.§ (1) Az egységes utcakép kialakítása érdekében bárminemű bővítéssel, felújítással járó
építési tevékenység, illetve új épület, építmény építése esetén az új épületrésznek
illetve épületnek, építménynek karakterében, tömegalakításában illeszkednie kell az
épület környezetében kialakult beépítési módhoz, karakterhez, tömegalakításhoz.
(2) Az Mt-k területén nem alkalmazható tetőhéjalásként, épületburkolatként
a) műanyag hullámlemez,
b) alumínium trapézlemez,
c) fémlemez,(korcolt fémlemez, előre gyártott elemes fémburkolat, vörösréz,
horganylemez kivételével)
d) bitumenes zsindely.
(3) Az épületek tetőhéjalásánál csak a natúr égetett agyagszín, vörös, bordó, barna,
antracit, grafit, szürke, réz és sötét zöld szín árnyalatai alkalmazhatók.
(4) A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően újszerű, előre gyártott elemes burkolat, a
homlokzaton és tetőfelületen alkalmazható, ha a homlokzattal egységesen kerül
kialakításra.
(5) Tűzfalakra reklámcélú tűzfalkép nem festhető, tűzfalon reklám nem helyezhető el.
(6) A kerítés színének és anyaghasználatának az épülethez illeszkedőnek,
megjelenésében ahhoz alkalmazkodónak kell lenni.
16.§ (1) Az Mt-k területén magastető 25-45° közötti tetőhajlásszögel, vagy lapostetős
épület építhető.
(2) Új zártsorú, hézagosan zártsorú beépítésű épület tetőhajlásszöge csak a szomszédos,
csatlakozó épületek tetőhajlásszögével megegyező, vagy ha azok eltérőek, akkor a
szomszédos épületek tetőhajlásszögéhez illeszkedő módon alakítható ki.
(3) Ikres beépítés esetén a csatlakozó épület tetőkialakítása, tetőhajlásszöge a
közterület felől azonos legyen.
(4) A mellékrendeltetésű épület tetőhajlásszöge egyezzen meg a fő rendeltetésű épület
tetőszerkezetének jellemző hajlásszögével.
(5) Lakóépület és 16 méternél kisebb épületszélességgel vagy mélységgel rendelkező
épület csak magastetővel létesülhet.
17.§ (1) A technológiai létesítmények, energiatermelő berendezések közül
a) parapet-konvektort kivezetni, szerelt égéstermék-elvezetőt, parabolaantennát,
légkondicionáló berendezés kültéri egységét és kivezetését (kifolyó), valamint
egyéb technikai berendezést – a riasztó kültéri egységét kivéve – elhelyezni az
épületek közterület felőli homlokzatán, homlokzati tetőfelületén nem lehet,
b) napenergiát hasznosító berendezés (napkollektor, napelem) – tetőfelületre
történő telepítésénél magastető esetén – az utcai vagy oldalhomlokzati síkon – a
tetősíktól legfeljebb 10°-kal térhet el.
(2) Házi gáznyomás-szabályozó az épület utcai homlokzatára nem helyezhető el, a
berendezés csak az előkertben vagy az épület egyéb homlokzatán helyezhető el.
18.§ (1) Az Mt-k területén nem ültethető a 4. mellékletben szereplő növényfaj.
(2) A kert növényzetének kiválasztásakor az őshonos fajokat és azok faiskolai változatait
előnyben kell részesíteni.
(3) A 10 gépjárműnél nagyobb befogadóképességű felszíni várakozó- (parkoló) helyet
fásítani kell. A parkoló felületek árnyékolását biztosító fásítást minden megkezdett 4
db várakozó- (parkoló) hely után 1 db, nagy lombkoronát nevelő, környezettűrő,
túlkoros, allergén pollent nem termelő lombos fa telepítésével kell megoldani,
minimum 1 m2 szabad földterület biztosításával.

15. Egyedi építészeti követelmények a Klasszikus lakóterületek (KL) Mt-n

19.§ (1) A Klasszikus lakóterületek Mt-n
a) 30-45° közötti tetőhajlásszögű magastetős épületek,
b) 16 méter vagy annál nagyobb épületszélességgel rendelkező épület esetén 7°-
nál nem nagyobb lejtésű lapostetős épületek
helyezhetők el.
(2) Hatályon kívül helyezte a 18/2018.(VI.29.) ör, hatályos 2018. június 30.
(3) A Klasszikus lakóterületek Mt-n az épületek vakolt, homlokzati felületénekszínezésénél a földszínek meleg tónusú, pasztell árnyalatai, illetve természetes
építőanyagok esetén, azok természetes színei alkalmazhatók.
(4) Faburkolat, faszerkezetek esetén a (3) bekezdésben szereplő színek mellett a fehér,
barna, zöld szín és ezek árnyalati alkalmazhatók.
(5) Nyerstégla- és kőburkolatú homlokzati felületen a kék, rózsaszín, sötét szürke és
antracit színek nem alkalmazhatók.
(6) Intézményi rendeltetésű épület esetében a (2)-(4) bekezdésben
megfogalmazottaktól eltérően kiegészítésként használhatók élénk színek.
(7) A meglévő, fa oromzat megőrzendő, felújítás esetén a faanyag cserélhető.

16. Egyedi építészeti követelmények az Új lakóterületek (ÚL) Mt-n

20.§ (1) Az Új lakóterületek Mt-n az épületek vakolt, homlokzati felületének színezésénél a
földszínek meleg tónusú, pasztell árnyalatai, illetve természetes építőanyagok esetén,
azok természetes színei alkalmazhatók.
(2) Faburkolat, faszerkezetek esetén a (1) bekezdésben szereplő színek mellett a fehér,
barna, zöld szín és ezek árnyalati alkalmazhatók.

17. Egyedi építészeti követelmények a Kisvárosias lakóterületek (K) Mt-n

21.§ (1) A Kisvárosias lakóterületek Mt-n lapostetős kialakítás esetében a tetőfelület
legalább 50%-át zöldtetőként kell kialakítani.
(2) A Kisvárosias lakóterületek Mt-n az előkertet csak díszkertként lehet kialakítani.
(3) A Kisvárosias lakóterületek Mt-n az egy telken álló épületek homlokzati felújítása,
színezése, átalakítása, tetőzetének megváltoztatása csak egységes építészeti
koncepció alapján lehetséges.
(4) A Kisvárosias lakóterületek Mt-n az egy telken álló lakóépületeken
a) a lakások homlokzati nyílászáróinak anyaga, színe,
b) a bejáratok, előtetők, erkélyek, korlátok és télikertek anyaga, karaktere
azonos kell, hogy legyen.
(5) A Kisvárosias lakóterületek Mt-n külső szerelt kémény, 0,5*1,0*1,5méternél nagyobb
gépészeti berendezés a homlokzaton nem helyezhető el.

18. Egyedi építészeti követelmények a Változó, átalakuló területek (VÁ) Mt-n

22.§ (1) A Változó, átalakuló területek Mt-n az épületek vakolt, homlokzati felületének
színezésénél a földszínek meleg tónusú, pasztell árnyalatai, illetve természetes
építőanyagok esetén, azok természetes színei alkalmazhatók.
(2)Faburkolat, faszerkezetek esetén a (1) bekezdésben szereplő színek mellett a fehér,
barna, zöld szín és ezek árnyalati alkalmazhatók.

19. Egyedi építészeti követelmények a Városközpont (VK) Mt-n

23.§ (1) A Városközpont Mt-n
a) 35-45° közötti tetőhajlásszögű magastetős épületek,
b) 16 méter vagy annál nagyobb épületszélességgel rendelkező épület esetén 7°-
nál nem nagyobb lejtésű lapostetős épületek
helyezhetők el.
(2) A Városközpont Mt-n az épületek vakolt, homlokzati felületének színezésénél a
földszínek meleg tónusú, pasztell árnyalatai, illetve természetes építőanyagok esetén,
azok természetes színei alkalmazhatók.
(3) Faburkolat, faszerkezetek esetén a (2) bekezdésben szereplő színek mellett a fehér,
barna, zöld szín és ezek árnyalati alkalmazhatók.
(4) Nyerstégla- és kőburkolatú homlokzati felületen a kék, rózsaszín, sötét szürke és
antracit színek nem alkalmazhatók.
(5) Intézményi létesítmény esetében a (2)-(4) bekezdésben megfogalmazottaktól
eltérően kiegészítésként használhatók élénk színek.
(6) A Városközpont (VK) Mt-n tetősíkablak a közterületről látható tetőfelületen csupán
tetősíkablak helyezhető el.
(7) A Városközponton belüli 1. alterületen (VK/1) a közterületről látható utcakép –
különös tekintettel homlokzati kialakításra, a gerinc- és párkánymagasság
vonalvezetésére – megőrzendő, átalakítás csupán az eredeti állapotnak megfelelő
helyreállítás érdekében lehetséges.
(8) A Városközponton belüli 1. alterületen (VK/1) a közterületről láthatóan tetőablak,
tetőfelépítmény nem helyezhető el.

20. Egyedi építészeti követelmények a Gazdasági tevékenység területei (G)
Mt-n

24.§ (1) A Gazdasági tevékenység (G) Mt-n a homlokzaton a tört fehér, szürke, okker
árnyalatai, homok- és agyagszín, tégla és barna színek, illetve természetes
építőanyagok esetén azok természetes színei alkalmazhatók. Kis felületen,
kiegészítésként használhatóak sötét vagy élénk színek is.
(2) A Gazdasági tevékenység (G) Mt-n homlokzatburkoló rendszerként alkalmazható
minőségi trapézlemez.
(3) A Gazdasági tevékenység területei (G) Mt-n 25°-nál alacsonyabb tetőhajlásszögű
magastető és lapostető is alkalmazható.

21. Egyedi építészeti követelmények az Egyéb, beépítésre nem szánt
területek (E) Mt-n

25.§ (1) Az Egyéb, beépítésre nem szánt területek Mt-n– a kertes mezőgazdasági terület, a
különleges beépítésre nem szánt terület és a birtokközpontok kivételével – kizárólag
faoszlopos tartószerkezetű, drótfonatos kerítés, vadvédelmi háló helyezhető el.
(2) Az erdőterületeken – vadvédelmi háló kivételével – kerítés nem létesíthető.
(3) A Natura 2000 területek által érintett területeken kizárólag őshonos, a termőhelyi és
táji adottságoknak megfelelő növényfajok telepíthetők.
(4) A teleknek csak a kivett művelési ágú része keríthető le. Az Egyéb, beépítésre nem
szánt területek Mt-n beépítetlen telek nem keríthető le.
(5) Az épületeken külső burkolatként csak természetes anyag alkalmazható.
(6) Az “E” területeken – kivéve a belterületi közlekedési és közműövezetek területét,
valamint az erdőterületek övezetét, ha az erdészeti üzemterv mást ír elő – az új
védelmi célú zöldfelületek fás szárú növényállományának létesítésénél a telepítéshez
csak a tájra jellemző őshonos fa- és cserjefajok használhatók.

22. A közterületekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények

26.§ (1) Meglévő, kiegészítendő fasor egyedeinek pótlása, kiegészítése csak a meglévővel
azonos fa-fajjal létesíthető.
(2) Tervezett, új fasor létesítésekor egy-egy utcaszakaszon azonos fafaj ültetendő.
(3) A faegyed ültetésével egy időben az öntözés lehetőségéről gondoskodni szükséges.
(4) Egy-egy utcaszakasz átépítése során legalább az egyik oldalon – ha a műszaki
feltételek engedik a közlekedés biztonságának figyelembevételével – fasor, vagy egyéb
növényzet telepítendő.
(5) A 10 gépjárműnél nagyobb befogadóképességű felszíni várakozó- (parkoló) helyet
fásítani kell. A parkoló felületek árnyékolását biztosító fásítást minden megkezdett 4
db várakozó- (parkoló) hely után 1 db, nagy lombkoronát nevelő, környezettűrő,
túlkoros, allergén pollent nem termelő lombos fa telepítésével kell megoldani,
minimum 1 m2 szabad földterület biztosításával.
(6) Nem ültethető a 4. mellékletben szereplő növényfaj.
(7) A 6302 és a 6304 hrsz-ú területeken, a közpark kialakítása során csak a
termőhelynek megfelelő, őshonos növények telepíthetők.

23. A cégtáblákra és egyéb grafikai elemekre vonatkozó egyedi építészeti
követelmények

27.§ (1) Vállalkozásonként 1 db, több portálszakaszból álló homlokzat esetén
vállalkozásonként legfeljebb 5 méterenként 1 db cégtábla helyezhető el.
(2) A cégtábla mellett egyéb grafikai elem is elhelyezhető úgy, hogy ezek együttes
mérete nem haladhatja meg a 2 m2-t, kivéve a gazdasági tevékenység területei és a
Különleges terület Mt-ket, valamint az intézményi az intézményi rendeltetésű
épületeket.
(3) Az elhelyezett cégtáblák és egyéb grafikai elemek az elhelyezési magasság, a
betűnagyság és a színvilág tekintetében egymáshoz illeszkedően alakítandók ki,
figyelembe véve az épület homlokzati architektúráját.
(4) Új épület elhelyezésénél, meglévő épület átalakításánál, funkcióváltásánál,
homlokzati felújításánál a cégtáblák, egyéb grafikai elemek elhelyezését a
homlokzattal együtt kell kialakítani.
(5) Cégtábla, egyéb grafikai elem még részben sem takarhatja az épület, épületegyüttes
nyílászáró szerkezetét, párkányát, korlátját, és egyéb meghatározó építészeti elemét.
(6) Cégtábla, egyéb grafikai elem kialakításánál a kábeleket a falon belül, vagy takartan
kell vezetni. Zavarófényű villogó cégtábla, egyéb grafikai elem nem helyezhető el.
(7) A fal síkjára merőlegesen elhelyezett cégér, a gyalogos közlekedési űrszelvény
rendeltetésszerű használatát nem akadályozhatja, a gyalogosok közlekedését nem
zavarhatja, biztonságát nem veszélyeztetheti. Elhelyezése a földszinti osztópárkány
alatt, de minimum 2,50 méteres magasságban lehetséges.

24. Reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények

28.§ (1) Az utcabútorok közül reklám célra kizárólag az utasváró, a kioszk, a
közművelődési hirdetőoszlop és az információs vagy más célú berendezések
használhatók.
(2) Információs vagy más célú berendezésnek minősül
a) a közérdeket alapvetően szolgáló
aa) kerékpártároló,
ab) önkormányzati hirdetőtábla,
ac) hulladéktároló, -gyűjtő,
ad) pad
b) a közérdeket a – hirdetőfelületének legalább egyharmadán közzétett – közérdekű
információval szolgáló
ba) parkolót határoló korlát,
bb) megállító tábla
bc) önkormányzati hirdetőtábla
bd) önkormányzati faliújság
be) közterületi eligazodást segítő, tájékoztató tábla
amelyen reklám a hirdetőfelület legfeljebb 2/3-án helyezhető el.
(3) Az Önkormányzati hirdetőtábla és az Önkormányzati faliújság az alábbi gazdasági
reklámnak nem minősülő közérdekű információ közlésére létesíthető területi korlát
nélkül:
a) az önkormányzat működés körébe tartozó információk;
b) a település szempontjából jelentős eseményekkel kapcsolatos információk;
c) a településen elérhető szolgáltatásokkal, ügyintézési lehetőségekkel kapcsolatos
tájékoztatás nyújtása;
d) idegenforgalmi és közlekedési információk;
e) a társadalom egészét vagy széles rétegeit érintő információk
(4) Albertirsa közigazgatási területén közművelődési intézmények közművelődési célú
hirdetőoszlop használatára jogosultak.
(5) Közművelődési intézmény településképi bejelentési eljárásban kezdeményezheti a
közművelődési hirdetőoszlop létesítését.
(6) Albertirsa területén reklámcélokat nem szolgáló utcabútorok elhelyezése nem
korlátozott.
(7) Reklámhordozó célból kioszk nem létesíthető.
(8) Albertirsa szempontjából jelentős eseményről való tájékoztatás érdekében – az
esemény előtt és annak időtartama alatt – időszakosan, de legfeljebb összesen 12
hétig molinó, plakát, egyéb hirdetés elhelyezhető.
(9) Reklám, reklámhordozó nem helyezhető el
a) közlekedési csomóponti terelőszigeten,
b) az útpálya területén, (közlekedésre használt terület és biztonsági sávja),
c) az útburkolat szélétől 2,0 m-en belül,
d) a kijelölt gyalogos átkelőhelytől ill. közúti kereszteződéstől (az utcasaroktól) mért
15,0 m-en belül.
(10) Az épülethomlokzat részét képező kirakatportálok, nyílászárók üvegezésére
kívülről, vagy belülről elhelyezett fóliadekoráció, hirdetés mérete nem haladhatja
meg az adott portálfelület méretének 50%-át.
(11) Albertirsa területén az építési tevékenység idejének végzése alatt építési
reklámháló kihelyezése megengedett, amennyiben az építésinapló-bejegyzés igazolja
a tevékenység megkezdését. Egy épület azonos közterületre néző homlokzatán
kizárólag egy építési reklámháló helyezhető el.
(12) A vasútállomáson összesen legfeljebb 2 db, 4 m2 reklámfelületet meg nem haladó
reklámhordozó helyezhető el.
(13) Régészeti érdekű területen reklám, reklámhordózó, reklámhordozót tartó
berendezés csak abban az esetben helyezhető el, ha az adott terület védelmi
besorolás szerinti jelleget nem befolyásolja.
29.§ (1) Reklámhordozók elhelyezése a hagyományosan kialakult településképet nem
változtathatja meg hátrányosan.
(2) Reklámhordozó az épületek utcai homlokzatán – építési reklámháló kivételével –
nem helyezhető el.
(3) A település területén az épületek tetőzetén reklámhordozók, fényreklámok nem
helyezhetők el.
(4) Nem helyezhető el reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés a
Városközponton belüli 1. alterületen (VK/1) területeken.
(5) Magántulajdonban álló ingatlanon elhelyezett reklámhordozó a telekhatárt nem
keresztezheti és közvetlenül a telekhatáron nem helyezhető el.
(6) Nem helyezhető el reklámhordozó és cégtábla, egyéb grafikai elem településképi
látványt rontó módon.
(7) A kihelyezett reklámhordozón tartós kivitelben és olvashatóan fel kell tüntetni a
tulajdonos nevét és címét.
(8) Az elhasználódott, felújítandó, aktualitását vesztett egyéb reklámhordozót, cégért a
tulajdonosnak a felszólítást követő 30 napon belül el kell távolítania. Felújítást
követően új településképi bejelentési eljárás szerint helyezhető el.
(9) Reklámhordozó megvilágítása céljából kizárólag 80 lumen/Watt mértéket
meghaladó hatékonyságú, statikus meleg fehér színű fényforrások használhatók.

25. Egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére vonatkozó
településképi követelmények

30.§ Hírközlési antennák a fő rálátási irányokban nem károsíthatják sem a településképet,
sem a tájképet.
31.§ (1) Nem helyezhető el új felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos
építmény, műtárgy
a) Városközpont (VK) Mt-n
b) Különleges terület (KÜ) Mt-n
c) a közparkok, a közkertek, a játszóterek,
d) a gyermek-oktatási-egészségügyi létesítmények telkén, valamint ezek telkének
határától mért 10,0 méteren belül,
e) a védett természeti érték
területén.
(2) Új létesítésekor, illetve meglévő kiváltásakor az energiaellátási és elektronikus
hírközlés hálózatot földkábeles formában kell kialakítani
a) Klasszikus lakóterület (KL) Mt,
b) Új lakóterület (ÚL) Mt,
c) Kisvárosias jellegű lakóterület (K) Mt,
d) Változó, átalakuló területek (VÁ) Mt
területén.
32.§ (1) Önálló tartószerkezetre telepített antenna nem helyezhető el
a) a gyermek-oktatási-egészségügyi létesítmények telkén, valamint ezek telkének
határától mért 150,0 méteren belül,
b) Klasszikus lakóterület (KL) Mt,
c) Új lakóterület (ÚL) Mt,
d) Kisvárosias jellegű lakóterület (K) Mt,
területén.
(2) Beépítésre nem szánt területeken antennát csak a közúti közlekedési célú (KÖu)
területfelhasználási egység határától számított, az antenna magasságának legalább a
másfélszeres távolságára lehet csak telepíteni.
33.§ (1) Építményekre elektronikus hírközlési antenna nem helyezhető el
a) Városközpont (VK) Mt,
b) Különleges terület (KÜ) Mt
c) a helyi védett értéken,
d) a közparkok, a közkertek, a játszóterek,
e) a védett természeti érték
területén.
(2) Építményekre helyezhető elektronikus hírközlési antenna az épületmagasság
számításánál figyelembe veendő legmagasabb pontot legfeljebb 6,0 méterrel
haladhatja meg.
(3) Háztartási méretű kiserőműnek számító szélerőmű telepítésének feltétele, hogy
a) magassága a telepítés telkére vonatkozó előírásokban rögzített
épületmagasságot legfeljebb 3 m-rel haladhatja meg,
b) dőlés távolsága minden irányban saját telken belülre essen.

26. A természeti értékekre vonatkozó településképi követelmények

34.§ (1) A település területén található országos jelentőségű védett természeti területeket
és értékeket, a Natura 2000 területeket, az országos ökológiai hálózat övezeteibe
tartozó területeket és a térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezetbe tartozó
területeket, az egyedi tájértékeket (a továbbiakban: természeti és természetközeli
területek és értékek) az 1. melléklet tartalmazza
(2) A természeti és természetközeli területek és értékek megőrzését és megóvását
biztosítani kell.

V. Fejezet

Szakmai konzultáció


27. A kötelező szakmai konzultáció esetei

35.§ (1) Az építtető vagy megbízottja köteles szakmai konzultációt kérni Albertirsa város
önkormányzatától, ha
a) helyi védett érték részleges – a karakteréhez nem illő részek – bontását,
b) helyi védett érték külső vagy belső
ba) felújítási tevékenységet,
bb) helyreállítási tevékenységet,
bc) bővítést vagy
bd) bontást, továbbá
c) a védett építmény
ca) jellegét, megjelenését bármely módon érintő,
cb) az építési telkének terepviszonyait és
cc) az építési telek beépítettségét megváltoztató munkát,
d) a Pesti út, a Dózsa György utca, a Vasút utca és a Köztársaság út a Pesti úttól a
Gróf Széchenyi utcáig menti telkek építményeire vonatkozóan
da) építési tevékenységet,
db) fennmaradási engedélyezési eljárást továbbá
e) Mt-n a lakóépület egyszerű bejelentéséről szóló jogszabály hatálya alá tartozó
tevékenységet elvégezni kíván.

28. A szakmai konzultáció szabályai

36.§ (1) A szakmai konzultáció folyamata az ügyfél által a főépítészhez benyújtott
kérelemre indul. A kérelem és mellékletei benyújthatók papíralapon vagy digitálisan.
(2) A kérelemnek tartalmaznia kell legalább a településképet érintő tervezett
tevékenységhez kapcsolódó releváns információkat.
(3) A szakmai konzultáció a főépítésszel szóban vagy írásban történik.
(4) A személyes szakmai konzultáció az önkormányzat hivatalos helyiségében vagy a
főépítész döntésére a helyszínen is lefolytatható.
(5) A konzultációról – a 4. függelék szerint – emlékeztető készül, melyet a főépítész
nyilvántartásba vesz és 8 munkanapon belül megküldi a kérelmezőnek.

VI. Fejezet
A településképi véleményezési eljárás


29. A településképi véleményezési eljárás alkalmazási köre

37.§ (1) A településképi véleményezési eljárás célja Albertirsa város településképi,
építészeti és természeti értékeinek védelme, az épített környezet esztétikus, igényes
alakítása – a helyi adottságok figyelembevétele mellett – a településképi illeszkedéssel
és a településfejlesztési célokkal összefüggő követelmények hatékony
érvényesítésével.
(2) Településképi véleményezési eljárás lefolytatása kötelező minden építési,
fennmaradási engedélyezési eljáráshoz kötött építési tevékenység esetén az 5.
melléklet szerinti településszerkezeti és városképi szempontból kiemelt jelentőségű
útvonalai és köztereinek határától mért 50 métere sávon belül.
(3) Településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni továbbá – a konkrét helyszíntől
függetlenül – építési, fennmaradási engedélyezési eljáráshoz kötött építési
tevékenység esetén, ha a tervezett tevékenység
a) a 4,50 m-es építménymagasságú, illetve az F+1 szintes vagy azoknál magasabb
új építményre, valamint az ilyen magasságot eredményező emeletráépítésre,
tetőtérbeépítésre,
b) valamennyi 250 m2 bruttó szintterületet meghaladó földszintes, valamint 500
m2 bruttó szintterületet meghaladó többszintes új építményre,
c) a b) pontban szereplő nagyságrendeket meghaladó, meglévő építmény
rendeltetésének – a működést és a környező beépítéshez való viszonyt –
megváltoztatására,
d) védett érték telkét érintő tevékenységre, valamint
e) a köztéri műalkotások környezetalakítására
vonatkozik.

30. A településképi véleményezési eljárás részletes szabályai

38.§ (1) A településképi véleményezési eljárás a 1. függelék szerinti kérelem benyújtásával
indul.
(2) A polgármester településképi véleménye a települési főépítész szakmai
állásfoglalásán alapul.
(3) A településképi véleményezési eljárást a kérelmező az önkormányzatnak papír
alapon benyújtott kérelemmel kezdeményezheti, a külön jogszabály szerinti
építészeti-műszaki tervdokumentációt is mellékelve.
(4) A főépítész csak hiánytalanul összeállított építészeti-műszaki tervdokumentációt
véleményez. A főépítész egy alkalommal, 15 napos határidővel hiánypótlási felhívást
bocsát ki.
(5) A polgármester a kérelem/hiánypótlás beérkezésétől számított 15 napon belül
megküldi véleményét az építtetőnek vagy a kérelmezőnek, továbbá véleményét
elektronikus formában feltölti az elektronikus tárhelyre.
(6) A polgármester településképi véleményének érvényességi ideje:
a) építési engedélyezési eljárásban az engedély érvényességi ideje,
b) egyéb esetben a kiadmányozástól számított egy év.

31. A településképi véleményezés szempontjai

39.§ (1) A településképi véleményezési eljárás lefolytatása és az építészeti-műszaki
dokumentáció értékelése során a településképben harmonikusan megjelenő, a
településképet nem zavaró, az épített és természeti környezethez illeszkedő és annak
előnyösebb megjelenését segítő megoldási szempontokat kell érvényesíteni.
(2) A településképi véleményezési eljárás során vizsgálni kell, hogy az építészetiműszaki
tervdokumentáció:
a) megfelel-e a településrendezési eszközben és a településképi rendeletben foglalt
kötelező előírásoknak,
b) ha volt, akkor figyelembe veszi-e az előzetes tájékoztatás, illetve szakmai
konzultáció alapján írásba foglalt javaslatokat, véleményt, illetve hogy
c) a településrendezési eszköz és a településképi rendelet irányadó szabályozásától,
valamint a b) pont szerinti javaslatoktól eltérő megoldás azokkal egyenértékű
vagy kedvezőbb beépítést, illetve településképi megjelenést eredményez-e.
(3) A telepítéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy a beépítés módja:
a) az (2) bekezdés a) pontjában foglaltakon túl megfelel-e a környezetbe illeszkedés
követelményének,
b) megfelelően veszi-e figyelembe a kialakult, illetve átalakuló környező beépítés
adottságait, rendeltetésszerű használatának és fejlesztésének lehetőségeit,
c) figyelembe veszi-e a település egyéb területeiről való rálátási viszonyokat,
d) nem sérti–e egyéb vonatkozásokban a szomszédos ingatlanok tulajdonosainak,
használóinak a jogos érdekeit,
e) több építési ütemben megvalósuló új beépítés, illetve meglévő építmények
bővítése esetén
ea) biztosított lesz vagy marad-e az előírásoknak és az illeszkedési
követelményeknek megfelelő további fejlesztés, bővítés megvalósíthatósága,
eb) a beépítés javasolt sorrendje megfelel-e a rendezett településképpel
kapcsolatos követelményeknek.
(4) A településképet befolyásoló tömegformálás szempontjából az alaprajzi
elrendezéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy
a) a földszinti alaprajz – a tervezett rendeltetés, illetve az azzal összefüggő használat
sajátosságaiból eredően – nem korlátozza-, illetve zavarja-e indokolatlan
mértékben a szomszédos ingatlanok rendeltetésszerű használatát,
b) az alaprajzi megoldások nem eredményezik-e az épület tömegének, illetve
homlokzatainak településképi szempontból kedvezőtlen megjelenését.
(5) Az épület homlokzatának és tetőzetének kialakításával kapcsolatban vizsgálni kell,
hogy
a) azok építészeti megoldásai megfelelően illeszkednek-e a kialakult, illetve a
településrendezési eszköz előírásai szerint átalakuló épített környezethez,
b) a homlokzat tagolása, a nyílászárók kiosztása összhangban van-e az épület
rendeltetésével és használatának sajátosságaival,
c) a terv javaslatot ad-e a rendeltetéssel összefüggő reklám- és információs
berendezések elhelyezésére és kialakítására,
d) a terv településképi szempontból kedvező megoldást tartalmaz-e az épület
gépészeti és egyéb berendezései, tartozékai elhelyezésére, továbbá hogy
e) a tetőzet kialakítása – különösen hajlásszöge és esetleges tetőfelépítményei –
megfelelően illeszkednek-e a domináns környezet adottságaihoz.
(6) A határoló közterülettel való kapcsolatot illetően vizsgálni kell, hogy
a) a közterülethez közvetlenül kapcsolódó szint alaprajzi kialakítása, illetve ebből
eredő használata
aa) korlátozza-e a közúti közlekedést és annak biztonságát,
ab) korlátozza-, illetve zavarja-e a gyalogos és a kerékpáros közlekedést és
annak biztonságát,
ac) megfelelően veszi-e figyelembe a közterület adottságait és esetleges
berendezéseit, műtárgyait, valamint növényzetét, illetve ebből eredően
ad) a terv megfelelő javaslatokat ad-e az esetleg szükségessé váló – a
közterületet érintő – beavatkozásokra,
b) az esetleg a közterület fölé benyúló építményrészek, illetve szerkezetek és
berendezések milyen módon befolyásolják a közterület használatát, különös
tekintettel a meglévő, illetve telepítendő fákra, fasorokra.

VII. Fejezet
A településképi bejelentési eljárás


32. A településképi bejelentési eljárás esetei

40.§ (1) Településképi bejelentési eljárás lefolytatása kötelező
a) építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött építési tevékenység esetén a (2)
bekezdés szerinti esetekben,
b) a település közigazgatási területén történő reklámelhelyezések esetén,
c) meglévő építmény rendeltetés módosítása esetén.
(2) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni minden közterületről, közforgalom
által használt területről vagy közforgalom céljára átadott magánterületről látható,
építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött építési tevékenység megkezdése előtt, –
amennyiben az építtető nem a helyi Önkormányzat – az alábbi esetekben:
a) Építési engedéllyel építhető építmény homlokzatának megváltoztatása esetében,
ha az építési tevékenység az építmény tartószerkezeti rendszerét, alapozását nem
érinti;
b) Meglévő építmény utólagos hőszigetelése, homlokzati nyílászáró áthidalóját nem
érintő, de méretét tekintve a meglévőtől eltérő cseréje esetén, a homlokzatfelület
színezése esetén;
c) Új, önálló, homlokzati falhoz rögzített vagy szabadon álló égéstermék-elvezető
kémény építése esetén, melynek magassága nagyobb, mint 4,0 m, de 6,0 m-t nem
haladja meg;
d) Épületben az önálló rendeltetési egységek számának változtatása;
e) Nettó 5,0-20,0 m2 alapterületet az építési tevékenységet követően sem
meghaladó méretű kereskedelmi, szolgáltató, illetve vendéglátó rendeltetésű
épület építése, bővítése esetén;
f) Nettó 100 m3 térfogatot és 4,5 m gerincmagasságot az építési tevékenységet
követően sem meghaladó méretű, de legalább 20 m2 alapterületet, vagy 3,5 m
épületmagasságot elérő, nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény építése,
bővítése, átalakítása, felújítása esetén;
g) Szobor, emlékmű, kereszt, emlékjel építése, elhelyezése esetén, ha annak a
talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 6,0 m-t;
h) Emlékfal építése esetén, amelynek talapzatával együtt mért magassága nem
haladja meg a 3,0 m-t;
i) Park, játszótér, sportpálya megfelelőségi igazolással – vagy 2013. július 1-je után
gyártott szerkezetek esetében teljesítménynyilatkozattal – rendelkező
műtárgyainak építése, egyéb építési tevékenység végzése esetén;
j) Megfelelőség-igazolással – vagy 2013. július 1-je után gyártott szerkezetek
esetében teljesítménynyilatkozattal – rendelkező építményszerkezetű és
legfeljebb 180 napig fennálló
ja) rendezvényeket kiszolgáló színpad, színpadi tető, lelátó,
mutatványos, szórakoztató, vendéglátó, kereskedelmi, valamint előadás
tartására szolgáló építmény,
jb) kiállítási vagy elsősegélyt nyújtó építmény,
jc) levegővel felfújt vagy feszített fedések (sátorszerkezetek),
jd) ideiglenes fedett lovarda,
je) legfeljebb 50 fő egyidejű tartózkodására alkalmas – az Országos
Tűzvédelmi Szabályzat szerinti – állvány jellegű építmény
építése esetén.

33. A településképi bejelentési eljárás részletes szabályai

41.§ .(1) A településképi bejelentési eljárás az építtető vagy megbízottja (a továbbiakban:
bejelentő) által a polgármesterhez a 2. függelék szerinti kérelem benyújtásával indul.
A bejelentés – a külön jogszabály szerinti tartalommal – papír alapon vagy digitális
formában is benyújtható. A digitális adathordozón benyújtott építészeti-műszaki
tervdokumentáció pdf vagy jpg file formátumú lehet.
(2) A településképi bejelentési eljáráshoz kötött tevékenységekre vonatkozó építészetiműszaki
tervekkel kapcsolatos hatósági határozat alapját a főépítész szakmai
állásfoglalása képezi
(3) A főépítész csak hiánytalanul összeállított építészeti-műszaki tervdokumentációt
véleményez. A főépítész egy alkalommal, 15 napos határidővel hiánypótlásra hívja fel
a kérelmezőt.
42.§ (1) A településképi bejelentéshez kötött tevékenység a bejelentés alapján, a
tudomásul vételt igazoló hatósági határozat birtokában, az abban foglalt esetleges
kikötések figyelembevételével, vagy hatósági határozat hiányában a bejelentéstől
számított 16. napon – megkezdhető, ha ahhoz más hatósági engedély nem szükséges.
(2) A polgármester településképi bejelentési tudomásulvételének érvényességi ideje a
kiadmányozástól számított egy év, de indokolt esetben a polgármester ettől eltérő
érvényességi határidőt is megállapíthat.

34. A településképi bejelentési eljárás szempontjai

43.§ (1) A településképi bejelentési eljárás lefolytatása és az építészeti-műszaki
tervdokumentáció értékelése során a településképben esztétikusan megjelenő,
városképet nem zavaró, az épített és természeti környezethez illeszkedő, és annak
előnyösebb megjelenését segítő megoldási szempontokat kell érvényesíteni.
(2) Részletes vizsgálati szempontok:
a) a tervezett megoldás léptékében, arányaiban megfelelően illeszkedik-e a kialakult
településszerkezetbe,
b) a tervezett megoldás nem zavarja-e a környezetében levő épületek, építmények,
utcák, terek, használhatóságát,
c) a tervezett megoldás megfelel-e a helyi építési szabályzat és jelen rendelet
előírásainak,
d) a cégtáblák, egyéb grafikai elemek, továbbá a reklámok, reklámhordozók,
reklámhordozót tartó berendezések mérete, nagysága, anyaga, kialakítása
megfelel-e a településképhez igazodó esztétikus elhelyezés követelményeinek,
e) a tervezett megoldás harmonikusan illeszkedik-e a környezetébe, figyelembe
veszi-e a környező beépítés sajátosságait,
f) a tervezett megoldás kielégíti-e, a helyi építészeti értékek védelmével kapcsolatos
építészeti esztétikai elvárásokat,
g) a tervezett megoldás megjelenésével, színezésével, méreteivel nem okoz-e
esztétikai és látványbeli zavart, különösen a helyi védett értékek
vonatkozásában, valamint a település kiemelt jelentőségű közterületei felőli
látványban.
(3) Reklámok, reklámberendezések elhelyezése esetében a közterület-használati
hozzájárulás kiadása a bejelentés tudomásulvételét tartalmazó igazolás alapján
történhet.

VIII. Fejezet
A településképi kötelezési eljárás és a településképi bírság


35. A településképi kötelezési eljárás részletes szabályai

44.§ (1) A polgármester a településképi követelmények megszegése esetén– hivatalból
vagy kérelemre – a Tktv. 11. §-a alapján, a tulajdonossal szemben, a (3) bekezdés
kivételével, településképi kötelezési eljárást folytat le, ha
a) a bejelentési kötelezettség elmulasztását észleli,
b) a bejelentési eljárás során meghozott döntése megszegését észleli,
c) a tudomásulvételtől eltérő végrehajtást tapasztal.
(2) Kérelemre folytatott településképi kötelezési eljárás a polgármesternek benyújtott
kérelemmel kezdeményezhető. A kérelemnek legalább az alábbiakat kell
tartalmaznia:
a) a kérelmező nevét, címét, elérhetőségét,
b) a kezdeményezett településképi kötelezési eljárás indoklását.
(3) A településképi követelmények megsértésével elhelyezett reklám, reklámhordozó
esetén a polgármester értesíti a megyei kormányhivatalt.

36. A településképi kötelezési eljárás jogkövetkezményei

45.§ (1) Amennyiben a polgármester megállapítja, hogy a 44.§-ban foglalt eset áll fenn,
felhívja az ingatlantulajdonos figyelmét a jogszabálysértésre és annak
megszüntetésére 30 napos határidőt tűz ki.
(2) A polgármester a településképi követelmény megszegése vagy a kötelezésben
foglaltak végre nem hajtása esetén, a magatartás elkövetőjével szemben 1.000.000 Ft-ig
terjedő bírságot szab ki.
(3) A településképi bírságot a településképi kötelezettség teljes elmulasztása, a csak
részbeni végrehajtásának mértéke, valamint a településkép romlásának mértéke, azaz:
a) a jogsértéssel okozott hátrány, ideértve a hátrány megelőzésével, elhárításával,
helyreállításával kapcsolatban felmerült költségek, illetve a jogsértéssel elért
előny mértéke,
b) a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatósága,
c) a jogsértéssel érintettek körének nagysága,
d) a jogsértő állapot időtartama,
e) a jogsértő magatartás ismétlődése és gyakorisága,
f) a jogsértést elkövető eljárást segítő, együttműködő magatartása, valamint
g) a jogsértést elkövető gazdasági teljesítőképessége,
alapján kell kiszabni.
(4) A településképi birság az Önkormányzat Értékvédelmi alapjának bevételét
képezi.

IX. Fejezet
Önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer


37. A védett építmények fenntartásának támogatása

46.§ (1) Az Önkormányzat a védetté nyilvánított helyi építészeti értékek település
építészeti örökségének, arculatának a jövő nemzedékek számára való eredeti
megjelenésben történő megtartása, fenntartása, védelme, megóvása és jó
karbantartottságának biztosítása, valamint az ezek felújításához, helyreállításához
nyújtandó önkormányzati támogatást biztosíthat.
(2) A támogatás elsősorban
a) tájékoztató füzetek, kiadványok, megjelentetésére, kiállítások, kutatások
támogatására és szervezésére, védettség tényét megjelölő táblák elhelyezésére,
népszerűsítő előadások és fórumok megtartására és a védett érték megmentését
elősegítő pályázati források lehívására használható fel,
b) a 2. melléklet szerinti védett értékek eredeti megjelenésében történő
megtartásához, fenntartásához, védelméhez, megóvásához és jó
karbantartottságának biztosításához szükséges anyagi fedezet kiegészítésére
szolgál,
(3) A támogatás a védett érték
a) állagmegóvására,
b) az eredeti állapotukban való megjelenést biztosító homlokzat, a nyílászárók és
tető kialakítására, felújítására,
c) az eredeti állapot visszaállítását célzó külső megjelenést felújító rekonstrukcióra,
d) stílusidegen építmények elbontására, illetve a belső szerkezeti elemek
állagmegóvására, felújítására, rekonstrukciójára, amennyiben ezek az épület
védendő homlokzatát illetve tetőszerkezetét érintik,
e) valamint belső építészeti elemek állagmegóvására, felújítására, rekonstrukciójára
adható.
(4) A támogatás pénzügyi forrása Albertirsa Város Értékvédelmi Alapja (a továbbiakban:
az Értékvédelmi Alap), mely
a) az Önkormányzat által a költségvetésben elkülönített összeg,
b) a településképi bírságból befolyt összeg
c) a magyar és a nemzetközi alapokhoz benyújtott pályázatokon nyert összegek,
d) a vállalkozók és magánszemélyek befizetései, ha a felhasználásról a befizető úgy
határozott,
e) az Értékvédelmi Alap pénzeszközeinek ideiglenes lekötéséből származó kamatok,
f) egyéb bevételek.
(5) Az Önkormányzat az Értékvédelmi Alap növelésére forrásokat gyűjthet,
pályázatokon vehet részt.
(6) Az Értékvédelmi Alapot az Önkormányzat képviselő-testülete a költségvetésről szóló
rendeletében határozza meg. Az Értékvédelmi Alap a költségvetés önálló címe. A
tárgyévben fel nem használt összeget elvonni, átcsoportosítani nem lehet, az a
következő évi alapot növeli.

38. A támogatás és az Értékvédelmi Alap felhasználása

47.§ (1) A támogatás kérelem útján igényelhető. A kérelem a 2. mellékletben szereplő
védett érték valamennyi tulajdonosának (továbbiakban: kérelmező) együttes
jognyilatkozatával érvényes.
(2) A kérelmezőnek a kérelem benyújtásakor igazolnia kell a támogatáshoz szükséges
önrész rendelkezésre állását.
48.§ (1) A 3. függelék szerinti kérelmet az Polgármesterhez kell benyújtani.
(2) A kérelemnek tartalmaznia kell
a) amennyiben a tevékenység építési engedély köteles, az építési engedélyezési
tervdokumentációt és a jogerős építési engedélyt,
b) amennyiben a munka nem engedélyköteles:
ba) a tervezett felújítás részletes leírását,
bb) helyszínrajzot,
bc) tulajdoni lapot,
bd) az épület, építmény pontos helyének megjelölését (utca, házszám, helyrajzi
szám, épületrész),
c) a megvalósítást szolgáló tételes költségvetést a munka során felmerülő összes
költségről, az önrész és az igényelt összeg részletezésével,
d) előzetes kötelezettségvállalást arra, hogy támogatás elnyerése esetén az a
pályázati feltételek szerint kerül felhasználásra.
49.§ (1) A beérkezett kérelmeket a Képviselő-testület bírálja el. A benyújtott kérelem
vonatkozásában egy alkalommal hiánypótlásra van lehetőség.
(2) Csak azok a kérelmek részesíthetők támogatásban, amelyeket a munkák megkezdése
előtt nyújtanak be és a felújítás költsége részletes kalkulációval igazolható, hitelt
érdemlően alátámasztott.
(3) A támogatás odaítélését követően a kérelemben, valamint a képviselő-testületi
határozatban foglalt szempontok alapján támogatási szerződést kell kötni, mely
tartalmazza a megítélt összeg folyósításának módját, a felhasználás feltételeit, az
elszámolás határidejét, az ellenőrzés szabályait.
50.§ (1) Az önkormányzati támogatás a védett érték megóvása, állagának megőrzése
érdekében a végzett munkák költségének legfeljebb 50%-áig terjedhet.
(2) Az önkormányzati támogatással felújított épület védettsége 10 éven belül nem
törölhető.

X. Fejezet
Záró rendelkezések

51.§ (1) E rendeletben nem szabályozott eljárásjogi kérdésekben az általános
közigazgatási rendtartásról szóló törvény előírásai az irányadók.
(2) Jelen rendelet 2018. május 1. napján lép hatályba.
(3) Jelen rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Albertirsa Város
Önkormányzatának
a) a településképi véleményezési eljárásról szóló 15/2013. (V.31.),
b) a településképi bejelentési eljárásról szóló 16/2013. (V.31.),
c) az épített örökség értékeinek helyi védelméről szóló 13/2008. (IV.15.),
valamint
d) a reklámok, reklámhordozók és cégérek elhelyezésének, alkalmazásának
követelményeiről, feltételeiről és tilalmáról szóló 30/2017. (XII.22.)
számú rendelete.

Fazekas László s.k.                                Kovács Zoltánné dr.s.k.
polgármester                                             jegyző

Egységes szerkezetbe foglalva: 2018. július 5-én.

Kovács Zoltánné dr. s.k.
jegyző

Megszakítás