Kedves Lakótársaink!
Ezúton értesítjük Önöket, hogy a Tavasz utcában elmaradt zöldhulladék szállítást a holnapi napon, azaz 2024.04.23-án pótolja a Szolgáltató.
Kérjük az érintett tulajdonosokat, hogy holnap reggel 6 óráig szíveskedjenek kihelyezni ingatlanuk elé a zöld zsákokat.
Városüzemeltetési Iroda
Április 22-e, A Föld napja. Van okunk rá, hogy évente újra odafigyeljünk bolygónk, életünk hordozója állapotára. Illetve dehogy! Már régen nem évente egyszer, hanem naponta, sőt folyamatosan kellene. Mára ugyanis annyira kiszipolyoztuk, hogy (nem túlzás!) lassan a végóráihoz jut. Sajnos ez nem riogatás, hanem a szomorú valóság. Természettudósok százai jelzik: a hajó (mindannyiunk bölcsője) felszedte a horgonyt és bizony megmozdult, hogy elhagyja a kikötőt. Mi meg leshetünk utána a partról, kétségbeesetten. Keresgélhetjük: mikor, hol, miben hibáztunk. Ehelyett azonban cselekedni kellene végre! Igaz, ebben a nagyhatalmaknak van leginkább szerepük. Nem ostoba háborús kalandokon kellene törnie a fejét némely őrült diktátornak, hanem a természet, a Föld azonnali megmentésén.
Ám rajtunk is múlik mindez, a hétköznapi embereken. Talán még nem késő a felesleges mennyiségű üzemanyag égetés és esztelen szemetelés helyett fát ültetni, komposztálni, áttérni a megújuló energiaforrások felhasználására.
Emiatt igaz A Föld napjának jelmondata:
„Ki mondta, hogy nem tudod megváltoztatni a világot?”
Fazekas László
polgármester
A IV. Turán Hagyományőrző Sportok Viadalának (04. 20 -21) megnyitója a Rezgő Fészek Lovas-tanyán, Albertirsa és Mikebuda határán.
Kellemes kikapcsolódás mindazoknak, akik szeretik a természetet, a sportot, a lovakat és a hagyományokat.
Minden kedves érdeklődőt szeretettel várnak a szervezők!
Minden emberi közösség fennmaradásához szükség van közös gazdasági és kulturális gyökerekre. Természetesen igaz ez a települési közösségekre is. Albertirsa esetében különösen így van, mivel előd településeink csupán 74 esztendeje tartoznak együvé. Tehát számunkra nagyon fontos, hogy ismerjük és felmutassuk az elődeink által létrehozott értékeket.
Számos fajtájuk egyike az alkotó személyiségek munkássága. Aki Alberti és Irsa múltjában ilyen után kutat, a legelsők között rátalál Tessedik Sámuel életművére.
Tessedik 1742. április 20-án, Albertin született az evangélikus parókia épületében, a lelkész gyermekeként. Édesapja példáját követve, a lelkészi szolgálat választotta hivatásul. Ám, zseniális gondolkodóként igazán nagyot, mint pedagógus, iskola- és városépítő, gazdaságszervező, sőt mai szóhasználattal élve – környezetvédő, alkotott. Szerteágazó újító munkássága alapján, méltán rászolgál a polihisztor megszervezésére.
Hosszasan sorolhatnám a fent említett szakterületeken elért eredményeit (mindezt egy alapvetően értetlen társadalmi környezetben!) Ehelyett egy, a csavaros észjárását, leleményességét igazoló epizódot említek róla. Íme:
A szarvasi ótemplom (máig a legnagyobb magyarországi evangélikus templomok egyike) eredeti épületének életre hívása az ő irányításával zajlott. Ennek során a tetőszerkezethez szükséges faanyagot (jókora mennyiségi „ráfordítással”) a Felvidéken vásárolta. Innen tutajként szállította Szarvasig. A felvidéki akció ár, a szinte ingyenes szállítás és a felesleg értékesítése után, a templomhoz valójában szükséges áru, végeredményben nem került semmibe.
Nos, a kis történet messze nem a legfontosabb állomása Tessedik munkásságának. Ám kifejezetten jellemző példa a talán legfontosabb személyiségjegyére, szabad, gyors észjárására, aminek az eredményeit folyton a gyakorlatban próbálta átplántálni.
Érdemes tanulmányoznunk munkásságát!
Fazekas László
polgármester
A Magyar Nemzeti mai számának „Pannónia kincsei” című színes magazinja teljes, fényképes oldalt szentel Albertirsának.
Az A/4-esnek megfelelő terjedelem egyik fele önkormányzatunkról, a másik pedig a MIRELITE MIRSA Zrt.-ről szól. Az utóbbi írás, a MIRELITE termékek bemutatását követően ezzel a felszólító mondattal zárul: Kóstolja meg Ön is!
Bízom benne, hogy a magazint olvasva, országszerte sokan „belekóstolnak” picit Albertirsába!
https://pannoniakincsei.hu/wp-content/uploads/2024/04/MN-PEST.pdf
Fazekas László
polgármester
Tegnap zárult a bő fél évtizednyi ideje indított ingyenes komposzt láda kihelyezési akciónk negyedik fordulója. Lakótársaink az önkormányzat által vásárolt mind a 100 kalodát elvitték. A korábbi 3 fordulóban szerepeltekkel együtt, eddig összesen több mint 300 láda talált gazdára a városban. Az 5800 háztartáshoz viszonyítva ez még mindig csekély szám, ám jelzi, hogy megindult valami. A jövőben újabb, komplexebb programokat kell indítanunk annak érdekében, hogy fejlődjön településünkön a kiskert kultúra és a tudatos zöldhulladék kezelés.
A mostani akció sikere alapján már tudom, hogy érdemes tenni ezért.
Fazekas László
polgármester
Mindez annak kapcsán jutott eszembe, hogy április 18-án tartjuk a Nemzetközi Műemléki Napot. Az alkalmat a Műemlékek és Műemléki Együttesek Nemzetközi Tanácsa (ICOMOS) hívta életre, kerek negyven esztendeje. Az ok egyszerű: az épített örökségeket világszerte folytonos veszély fenyegeti. Tenni kell tehát valamit a megőrzésükért.
De térjünk vissza városunkba, konkrétan, az említett kápolnához! Az épületet 1859-ben, a Szapáry nemzetség alberti ágához tartozó gf. Szapáry Ferenc állíttatta szeretett leánya tiszteletére, s ezért a mai napig Rozália kápolna néven is említjük. Külsejében szép arányokat mutató, belsejében romantikus stílusú díszítéseket alkalmazó épületről beszélünk.
A II. világháborút követő évtizedekben mind elhanyagoltabb állapotba került. A temetőt birtokló helyi római katolikus egyházközség 1991-ben alapítványt hozott létre a megmentésére. Turi Péter, a Magyar Természettudományi Múzeum korábbi főigazgató-helyettese valamint Döbrössy Béla és Kiszel Mihály plébános tett talán a legtöbbet a felújításáért. Legutóbb pedig az építő család oldalági leszármazottja, Szapáry György, a Magyar Nemzeti Bank egykori elnökhelyettese reparáltatott az épület vízelvezetésén.
Valamennyiüknek nagy szerepe van abban, hogy a kápolna szép állapotban lévén, ma is jelentős értéket képvisel.
Érdemes megtekinteni!
Fazekas László
polgármester