Tessedik – 282.
Minden emberi közösség fennmaradásához szükség van közös gazdasági és kulturális gyökerekre. Természetesen igaz ez a települési közösségekre is. Albertirsa esetében különösen így van, mivel előd településeink csupán 74 esztendeje tartoznak együvé. Tehát számunkra nagyon fontos, hogy ismerjük és felmutassuk az elődeink által létrehozott értékeket.
Számos fajtájuk egyike az alkotó személyiségek munkássága. Aki Alberti és Irsa múltjában ilyen után kutat, a legelsők között rátalál Tessedik Sámuel életművére.
Tessedik 1742. április 20-án, Albertin született az evangélikus parókia épületében, a lelkész gyermekeként. Édesapja példáját követve, a lelkészi szolgálat választotta hivatásul. Ám, zseniális gondolkodóként igazán nagyot, mint pedagógus, iskola- és városépítő, gazdaságszervező, sőt mai szóhasználattal élve – környezetvédő, alkotott. Szerteágazó újító munkássága alapján, méltán rászolgál a polihisztor megszervezésére.
Hosszasan sorolhatnám a fent említett szakterületeken elért eredményeit (mindezt egy alapvetően értetlen társadalmi környezetben!) Ehelyett egy, a csavaros észjárását, leleményességét igazoló epizódot említek róla. Íme:
A szarvasi ótemplom (máig a legnagyobb magyarországi evangélikus templomok egyike) eredeti épületének életre hívása az ő irányításával zajlott. Ennek során a tetőszerkezethez szükséges faanyagot (jókora mennyiségi „ráfordítással”) a Felvidéken vásárolta. Innen tutajként szállította Szarvasig. A felvidéki akció ár, a szinte ingyenes szállítás és a felesleg értékesítése után, a templomhoz valójában szükséges áru, végeredményben nem került semmibe.
Nos, a kis történet messze nem a legfontosabb állomása Tessedik munkásságának. Ám kifejezetten jellemző példa a talán legfontosabb személyiségjegyére, szabad, gyors észjárására, aminek az eredményeit folyton a gyakorlatban próbálta átplántálni.
Érdemes tanulmányoznunk munkásságát!
Fazekas László
polgármester
