Móra Ferenc Művelődési Ház
Albertirsai Napsugár Óvoda
Szociális Segítőház

Źnin

Gaggiano

Bourg Saint Andeol

Malacky

Szilágysomlyó

Lengyelország Kujávia-Pomeránia tartományának városa (Kujawsko-Pomorskie).

Lélekszáma 2011-ben 14.381 fő volt.

Az ifjúsági és kulturális munka területén több évig tartó eredményes együttműködés alapján, a két város 2005-ben együttműködési megállapodást kötött. Ezt 2015. szeptember ötödikén testvérvárosi szerződés szintjére emelték.

Története: a paleolit kor óta él ember a város jelenlegi területén. A római korban fontos kereskedelmi útvonal vezetett itt keresztül, amely az Adriai és a Balti tengert kötötte össze.

Źnin legrégebbi, dokumentált említése 1284-es (Gniezno-i bulla). 1263-ban városi jogokat kapott. A német lovagrend 1331-ben lerohanta és felégette a várost. Emiatt 1343-ban hozzákezdtek a városfal felépítéséhez. A XV. században létesült egykori városháza tornya, ma is Źnin emblematikus építménye. 1772-ben Źnin porosz uralom alá került. Ekkor jelentős létszámú német telepes került ide. A tizenkilencedik században a várost intenzív fejlődés jellemezte. 1848. április kilencedikén felkelés tört ki, mely megszüntette a porosz uralmat. Az 1867-ben alapított Népi Bank lehetővé tette Źnin gazdasági függetlenségét, amivel a porosz kormány befolyása tovább csökkent. 1887-ben Źnin megyeszékhelyi státuszt kapott. 1919-ben sok Źnin-i polgár csatlakozott, a Nagy-Lengyelország felkeléshez. Az 1923-ban megalapított gimnázium főszerepet tölt be a város szellemi életében. A két világháború között a város új üzemekkel gazdagodott. A német megszállás alatt több, mint 200 embert küldtek Źninből kényszermunkára, koncentrációs táborba. A második világháborút követően a város ismét jelentős fejlődésnek indult: gépgyár, sörfőzdék, lakótelepek épültek.

Fő nevezetességei:

-          Szent Florian (gótikus, barokk) templom, a XV. század elejéből. A XVII. századi svéd háborúk idején megsemmisült, majd 1758-ban újjáépítették,

-          a régi városháza gótikus tornya, a XV. századból,

-          az 1909-ben, neogótikus stílusban épült evangélikus templom,

-          klasszicista segédpüspöki kastély, a XVIII. század végéről,

-          Kisvasút Múzeum Wenecjában,

-          a Paluki Múzeum Zninben.

A város közvetlen közelében három nagy tó található. A központból induló, keskeny nyomtávú vasútvonal számos turisztikai különlegességet (vasúttörténeti múzeum, többezer éves cölöpváros) érint.

A város jelentős szülöttjei:

  • Wanda Dobaczewska (1892-1980): lengyel író, költő, publicista, aki bábszínházhoz írt darabokat.
  • Erazm Gliczner (1535-1603): lengyel író és vallási reformer, a lutheranizmus vezetője Lengyelország nagy területén, az első lengyel nevelésről szóló könyv írója
  • Aleksander Guttry (1813-1891): lengyel politikus, a Nagy-Lengyelország és a novemberi felkelés résztvevője, Ludwik Mierosławski tábornok szárnysegédje.  
  • Jacob of Żnin (11. század második fele-1148): Gniezno-i érsek
  • Klemens Janicki (1516-1543): a 16. század legkiemelkedőbb költője (latinul írt), a Gniezno-i érsek titkára, reneszánsz humanista.
  • Leon Ksycki (1875-1937): nyomdász, kiadó, 1901-ben nyomdát alapított és könyvesboltot működtetett Źninben.
  • Mikołaj z Wenecji (a 14. század első fele-1400): nagy mágnás Lengyelországban, Calisiában bíró, Nakło várnagya
  • Jan Śniadecki (1756-1830): lengyel matematikus, filozófus, csillagász, a vilniuszi egyetem rektora.
  • Jędrzej Śniadecki (1768-1838): lengyel író, fizikus, kémikus, biológus, az orvostudomány és vegyészet első professzora a vilniuszi egyetemen.

A város Olaszországban található, 1992 óta tart a kapcsolat.

A városról

Régió: Lombardia
Tartomány: Milánó (MI)
Lélekszám: 8111
(1861-hez képest a lélekszám 3184-ról 2001-ig 8111-re nőtt)
Gaggianohoz tartozó települések: Fagnano, Bonirola, San Vito, Vigano Certosino,

Gaggiano 14 km-re fekszik Milánótól.
A Nyugat-dél-nyugat irányba vezető út hosszú éveken keresztűl egy nagyon fontos postaforgamat lebonyolító útszakasz volt. A várost keresztűlszeli a Naviglio Grande-nak nevezett folyó, ami a Ticino folyóból ered.
 

Naviglio érdekessége, hogy részt vett a Milánói dóm építésében, mivel a folyón keresztül juttaták el Milánóig a dóm építéséhez szükséges anyagokat. Gaggiano a különböző majorságok egyesüléséből született és majd ezt követően a XII.sz.-ban vált a legfontosabb kereskedelmi és mezőgazdasági központtá.



 

A város történelmének apró, de jelentőségteljes mozzanatai:

Gaggianoról már az 1146-os évekből származó iratokban tesznek említést. Ezek a feljegyzések a milánói Boccardi családról szólnak, akik birtokolták ezeket a földterületek, ahol a mai Gaggiano is található. Érdekesség, hogy 1159-ben Barbarossa Frigyes mialatt Milánóval készülődött csatát vívni seregének nagy részét Gaggiano területén állomásoztatta és Ő maga is megfordult itt. A középkorban hirtelen fejlődésnek indult a mezőgazdaság, köszönhetően a Naviglio folyónak, ebben az időben az itt élő szerzetesek dolgoztak a különböző majorságokban. Ezek között a szerzetesek között élt egy Certosini neveztű, akiről 1497-ben épült kisebb apátságot neveztek el. Az apátság jelentőségét az itt élő és dolgozó híres festő adta, akit Bernardino de' Rossi hívtak.
 

Gaggiano főbb nevezetességei:

- A Szent Invenzio templom

 

A templom egy páviai püspökről kapta a nevét. 1573-ban épült közel a Naviglio folyóhoz. Stílusa barokk. A harang 1606-ban készült. 1630-ban a milánói pestis járvány idején csodák csodájára Gaggianot elkerüte a járvány és ennek emlékére készült egy oszlop a tetején egy kereszttel. 1757-ben tovább bővítették a templomot két kápolnával, melyeket Szent Andrásról és Szent Józsefről neveztek el.

- A Vigano Certosino apátság
- A szent Vito templom
- A Venini Uboldi Palota

 


 

Ez az a hajdan volt palota mára egy hatalmas épület szemben a Naviglio folyóval, megőrizve eredeti "U" alakját.

 A Stampa Aloardi Palota avagy a Marino Villa

Jelenlegi stílusát tekintve barokk. Első tulajdonosa Stefano Stampa volt, majd 1500-ban Tommaso Marinohoz került a gazdag bankárhoz, aki a szóbeszédek szerint itt gyilkolta meg gyönyörű feleségét. Érdekessége még a formája, mely szinten "U" alakú. Mint a már említett Venini Uboldi Palota. A Marino Villából egy széles sugárút vezet végig a Naviglio folyóig.

 A Donato del Conte Majorság

Kultúrális események

  • Pünkösd vasárnap: Gaggiano védőszentjének az ünnepe
  • Május utolsó vasárnapja: Bonirola védőszentjének az ünnepe
  • Június harmadik vasárnapja: San Vito védőszentjének az ünnepe
  • Szeptember második vasárnapja: a szőlő ünnepe
  • Október: A mezőgazdaság ünnepe
1998 óta tart a francia várossal a kapcsolat.

Bourg Saint Andéol (Franciaország, Ardeche megye)

Bourg Saint Andéol a Dél-franciaországi Ardeche megyében található, az A7-es autópálya közvetlen közelében, 180 kilométerre délre Lyon-tól és 155 kilométerre északra Marseille-től.
A város a Rhône folyó jobb partján fekszik. 7.800 lakosa van, területe: 43,74 km2.
Albertirsa és Bourg Saint Andéol 1998-ban léptek testvérvárosi kapcsolatba. Ez a kapcsolat jelenleg legfőképpen kulturális, baráti és hivatalos találkozókra korlátozódik.




Bourg Saint Andéol rövid története:
A város első ismert elnevezése (Bergolata) kelta eredetű. Római hatásra i.e. az I. század vége felé ez a név átalakul �ergus�majd �urgum�má. A jelenlegi Bourg Saint Andéol elnevezés a XV. Századból ered, emléket állítva Szent Andrásnak, aki a II. század végén ezen a területen térített, majd Bourg Saint Andéol-ban végezték ki. Az 1944-es amerikai bombázások idején a város 1/3-át lebombázták majd nagy részét újraépítették.

Nevezetesebb emlékművek a városban :
  1. Mithra Isten sziklába vésett féldomborműve
  2. Szent András templom XII. század (a templomban találhatók Szent András maradványai egy ókeresztény szarkofágban)
  3. Szent Polycarpe kápolna (IX. század)
  4. Nicolay szálloda tornya (1450)
  5. Viviers-i püspökök palotája (XVI. század)
  6. Különleges szállodák (XVIII század)
  7. Mosókád a Tournes-i forrásnál
  8. 15 egyéb történelmi emlékmű

Testvérvárosai :
Monschau (Németország) 1975
Albertirsa (Magyarország) 1998
Gaggiano (Olaszország) 2002

Ismertető francia nyelven képekkel: http://bourgsaintandeol.free.fr/360fix/PLAN%20DE%20BOURG.htm


Egyéb információk:

A megye melyben Bourg Saint Andéol található egy folyóról kapta a nevét. Az Ardeche folyó káprázatos környezete valósággal lenyűgözi az arra járókat. Kristálytiszta vize és az általa kínált kikapcsolódási sportolási lehetőségek vonzák a turistákat szerte európából. A folyó nagy része egy kanyonban húzódik, melyben számos látogatható barlang található.
Ezen kívül kajakozni, kenuzni, vitorlázni, fürdeni, hegyetmászni, túrázni, lovagolni, horgászni, hőlégballonozni is lehet.

A város közelében található érdekességek közül néhány :

krokodilfarm, szabadtéri repülőgépmúzeum, ko-kart, Avignon a pápák városa, borospincék (borkostolók), levendula múzeum, nugát múzeum, stb.

- 2000 óta tart a szoros kapcsolat. Pozsonytól északra található szlovák várossal.

Kapcsolataink elsősorban a gyermek-és ifjúsági munkában, a kultúra és a sport területén fejlődnek. Az utóbbi időben mindinkább előtérbe kerülnek a környezetvédelmi együttműködés lehetőségei is.

MALACKY
 

Fekvése Szlovákia, Pozsonytól 36 km-re északra.


Nevének eredete:Neve a magyar malac főnévből ered, ugyanis helyén egykor a Pálffy-uradalom sertéstelepe állt.
 

Története:

A település még birtokként 1206-ban II. András oklevelében szerepel először, amikor a király a hozzá a harcokban hű embereinek birtokokat adományoz ezen a területen. Még ugyanebben az évben a Csütörtökhely uradalmához tartozó területen birtokot adományoz a Hont-Pázmány nembeli Sándornak. Detreko várának felépülése után a város területe a váruradalom része lett. Birtokosai a Serédy, a Salm, a Fugger és Balassa családok voltak. A Ballassák a vadászatra kiválóan alkalmas mocsarakból kiemelkedő száraz területen vadászkastélyt kezdtek építeni. 1573-ban a kastély körül kialakult település már oppidium rangot és vásártartási jogot kapott.
1577 -ben kapta a ma is használatos címerét.

A település plébániáját és iskoláját 1596-ban alapították. 1600-ban felépült a templom, melyhez 1672-ben építettek tornyot. A 17. században kihalt a Balassa család és a detrekoi uradalmat a Pálffy család szerezte meg, akik ezután 300 évig voltak a birtokosai. A Balassák várkastélyába 1652-ben a ferencesek kolostort építettek. Erre az időszakra esik a korábban evangélikus település rekatolizációja. Az újannan alapított kolostorhoz 1653-ban a Pálffyak nagy templomot építtettek. Ezután ide temetkeztek a család tagjai, akik közül sokan kiemelkedő szerepet játszottak az ország történelmében. A század közepén felépült a nagyméretű Pálfy-kastély, mely a legutóbbi időkig kórházként működött. 1771-ben Malacka bekapcsolódott a postai forgalomba, itt épült meg a Pozsonyt Prágával összekötő postaút egyik állomása. A Pozsonyt Szakolcával összekötő vasútvonal 1891 -ben épült meg. A város oktatásügye is fejlődésnek indult. Itt működött a ferencesek felsőiskolája, ahol többek közt filozófiát is oktattak. 1889-ben megalapították a vincés nővérek lánynevelő intézetét.


A kolostortemplom

Vályi András szerint "MALACZKA". Tót mező Város Posony Várm. földes Ura G. Pálfy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik térhelyen, Postája is van, 3 nyomásbéli földgye jó, réttyei hasznosak, bora nints, két pusztája, 's erdője van, malina vize nedvesíti, piatza N. Lévándon, és helyben is." [1]Fényes Elek szerint "Malaczka", tót-német m. város, Poson vmegyében, a holicsi posta- és országutban, Posontól 5 mfd. Számlál 2327 kath., 97 zsidó lak. Ékességére szolgál a kath. paroch. templom, az uraság roppant várkastélya, mellyben 350 ablakok számláltatnak; az ezt környékező 106 holdat elfoglaló felséges angolkert csinosan elrendelt szakaszaival, csavargós utaival, s egy pompás hársfa fasorral; a postahivatal; a francziskánusok monostora és temploma, melly alatt szemlélhetni a Pálffy csal. temetkező helyét. Határa tágas, részint róna homokos, részint dombos, sok rozsot, kendert, árpát terem. Erdeje nagy; legelője, rétje bőven, van pálinka-háza, az uraságnak szép majorsága, tehenészete, nemesített juhtenyésztése, vendégfogadója, népes országos-vásárai. F. u. Pálffy. Van saját postahivatala. " [2]1910-ben 5136 lakosából 3849 szlovák, 631 német és 530 magyar volt. A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Malackai járásához tartozott. 1919-ben megalapították a városi, majd 1927-ben a ferences gimnáziumot is, mely 1931-ben új épületbe költözött.

A Főutca részlete

Nevezetességei
  • A várkastély tornyai és falai részben még állnak.
  • Az 1644-ben épült Pálffy-kastély ma kórház, 1820-ban klasszicista stílusban átépítették.
  • Ferences templomban Rómából hozott eredeti kövekből épített szent lépcső található, amelyet kettős folyosóval építették a templom szerkezetébe. A lépcső zarándokhely.
  • A Szeplőtelen Szuz tiszteletére szentelt római katolikus templom 1653-ban épült. Sírboltjában a Pálffy család tagjai nyugszanak.
  • A Szent Anna kápolna 1880-ban épült.

Híres emberek

  • Itt született 1883. július 1-jén Friedrich István miniszterelnök.

Testvérvárosi kapcsolatunkat megalapozó megállapodás 2004. szeptember 25-én Szilágysomlyón köttetett meg.

 Szilágysomlyó: (románul) Şimleu Silvaniei, németül (Schomlenmarkt): város a mai Románia területén, Szilágy megyében helyezkedik el.
 

Fekvése:
Szatmárnémetitől 74 km-re délre, Zilahtól 25 km-re északnyugatra fekszik, Bükk, Pusztacsehi és Somlyócsehi tartozik hozzá. A helységet kettészeli a Kraszna folyó.

 

Nevének eredete: Neve szláv eredetű; a szótő, šuma “zaj”, illetve egyes szláv nyelvekben “erdő”.
P. Szathmári Károly azt írja: «A somló lassan omladozó hegyet jelent hazánkban mindenütt».

 

Története:
Területén ókorból származó Szilágysomlyói kincs néven ismert leletegyüttest találtak. 1251-ben Vathasomlyova néven említik először. A Báthory család ősi fészke (1351 óta), ősi váruk, Somlyóvár a Magura-hegyen állott. A várat Miklós erdélyi vajda építtette a 14. század elején, melyről 1319-ben tesznek először említést. A városban épített várkastély elkészültével ezt a várat elhagyták, azóta romos állapotban van. A Báthory-kastély 1592-ben épült. 1600-ban Basta ostrommal foglalta el Báthory Zsigmondtól. 1703-ban a kurucok foglalták el. Kerítőfala romos, de az emeletes épület épen áll. A közepén román függetlenségi emlékmű áll. 1910-ben 6885 lakosából 6030 magyar, 759 pedig román volt. A trianoni békeszerződésig és 1940-1944-ben Szilágy vármegye szilágysomlyói járásának székhelye volt. 1992-ben társközségeivel együtt 17 642 lakosából, 11 472 román, 4894 magyar, 1177 roma és 24 német volt.

 

Látnivalók:

Somlyóvár romjai a Magura-hegyen.
Báthory-kastély (16. század).
Római katolikus templomot 1532-ben Báthory István erdélyi fejedelem építtette, mellszobra a templomkertben áll.
A kazettás mennyezetű református templom

Híres emberek:

Itt született Báthori Kristóf erdélyi vajda 1530-ban.
Itt született Báthory István lengyel király, erdélyi fejedelem 1533. szeptember 27-én.
Itt született P. Szathmáry Károly író, tanár (1830. júl. 24. – Budapest, 1891. jan. 14.)
Itt született báró Bánffy György zeneszerző, író, politikus (sz.: 1853. – elhunyt: 1889. március 31. Bécs, Ausztria), aki a kiegyezés korának, a nemzeti öntudatra ébredés nagy korszakának egyik első zeneszerzője volt. Legismertebb dalát a kies fekvésű Szilágysomlyó lábánál futó Kraszna-vize partjának viruló virágszőnyege ihlette, és a "Kék nefelejcs" dalát milliók ismerik, éneklik, vagy dúdolják ma is.
Itt született 1882. október 30-án Bölöni György, író, újságíró, Ady Endre életrajzírója.(† 1959)
Itt született 1912-ben Msgr.dr. Hosszú László nagyváradi római katolikus vikárius-ordinárius, messzesmenti c.apát, volt biharpüspöki plébános.(+1983)

Testvérvárosai:
  • Szarvas, Magyarország
  • Nyírbátor, Magyarország
  • Albertirsa, Magyarország
A város honlapja:

http://www.simleusilvaniei.ro

2019.11.22 - Albertirsa.hu
Megszakítás