Szilágysomlyó

Testvérvárosi kapcsolatunkat megalapozó megállapodás 2004. szeptember 25-én Szilágysomlyón köttetett meg.

 

Szilágysomlyó: (románul) Şimleu Silvaniei, németül (Schomlenmarkt): város a mai Románia területén, Szilágy megyében helyezkedik el.

 

Fekvése:
Szatmárnémetitől 74 km-re délre, Zilahtól 25 km-re északnyugatra fekszik, Bükk, Pusztacsehi és Somlyócsehi tartozik hozzá. A helységet kettészeli a Kraszna folyó.

 

Nevének eredete:
Neve szláv eredetű; a szótő, šuma “zaj”, illetve egyes szláv nyelvekben “erdő”.
P. Szathmári Károly azt írja: «A somló lassan omladozó hegyet jelent hazánkban mindenütt».

 

Története:
Területén ókorból származó Szilágysomlyói kincs néven ismert leletegyüttest találtak. 1251-ben Vathasomlyova néven említik először. A Báthory család ősi fészke (1351 óta), ősi váruk, Somlyóvár a Magura-hegyen állott. A várat Miklós erdélyi vajda építtette a 14. század elején, melyről 1319-ben tesznek először említést. A városban épített várkastély elkészültével ezt a várat elhagyták, azóta romos állapotban van. A Báthory-kastély 1592-ben épült. 1600-ban Basta ostrommal foglalta el Báthory Zsigmondtól. 1703-ban a kurucok foglalták el. Kerítőfala romos, de az emeletes épület épen áll. A közepén román függetlenségi emlékmű áll. 1910-ben 6885 lakosából 6030 magyar, 759 pedig román volt. A trianoni békeszerződésig és 1940-1944-ben Szilágy vármegye szilágysomlyói járásának székhelye volt. 1992-ben társközségeivel együtt 17 642 lakosából, 11 472 román, 4894 magyar, 1177 roma és 24 német volt.

 

Látnivalók:
Somlyóvár romjai a Magura-hegyen.
Báthory-kastély (16. század).
Római katolikus templomot 1532-ben Báthory István erdélyi fejedelem építtette, mellszobra a templomkertben áll.
A kazettás mennyezetű református templom

 

Híres emberek:
Itt született Báthori Kristóf erdélyi vajda 1530-ban.
Itt született Báthory István lengyel király, erdélyi fejedelem 1533. szeptember 27-én.
Itt született P. Szathmáry Károly író, tanár (1830. júl. 24. – Budapest, 1891. jan. 14.)
Itt született báró Bánffy György zeneszerző, író, politikus (sz.: 1853. – elhunyt: 1889. március 31. Bécs, Ausztria), aki a kiegyezés korának, a nemzeti öntudatra ébredés nagy korszakának egyik első zeneszerzője volt. Legismertebb dalát a kies fekvésű Szilágysomlyó lábánál futó Kraszna-vize partjának viruló virágszőnyege ihlette, és a "Kék nefelejcs" dalát milliók ismerik, éneklik, vagy dúdolják ma is.
Itt született 1882. október 30-án Bölöni György, író, újságíró, Ady Endre életrajzírója.(† 1959)
Itt született 1912-ben Msgr.dr. Hosszú László nagyváradi római katolikus vikárius-ordinárius, messzesmenti c.apát, volt biharpüspöki plébános.(+1983)

Testvérvárosai:
  • Szarvas, Magyarország
  • Nyírbátor, Magyarország
  • Albertirsa, Magyarország
A város honlapja:
http://www.simleusilvaniei.ro
2010.07.20 - Albertirsa.hu


Kapcsolat  |  korabbi.albertirsa.hu
www.someday.hu - weboldalkészítés, webdesign, kereső optimalizálás, internetes és intranetes alkalmazásfejlesztés