Albertirsai izraeliták

Az albertirsai izraelita hitközség

Már a XVII. században is fennállott az albertirsai zsidó hitközség. A XIX-XX. század fordulóján a többségében kereskedő, iparos zsidóság Irsán talált igazi otthonra. Megtelepedésükkel és a község közéletébe történt beilleszkedésük nyomán Irsa a környező falvak kereskedelmi központjává vált. A lélekszámban is tekintélyes , jó anyagiakkal bíró israi zsidó hitközség 1809-ben megépítette a vallási követelmények szerint tájolt klasszicista stílusú késő barokk zsinagógáját. A templomépítés nyomán fellendült a hitközség egyleti élete.
1. fontos személy

Az albertirsai zsidó hitközség neves tagjai közül kiemelkedik az 1835. október 01-én Albertin, jómódú kereskedő családban született Politzer Ádám, a Bécsi Egyetem első világhírű fülész professzora. A róla elnevezett ballonos orrbefúvót minden orvos ismeri. Orvostörténeti munkássága eredményeként a "A fül - orr gégészet története" című munkájának I-II. kötete 1903-ban és 1907-ben jelent meg. Születésének 100. évfordulóján szülőháza falán emléktáblát avatott dr. Germán Tibor professzor. (Sajnos a táblát az 1940-es évek zsidóüldözése idején felbérelt személyek leverték.) 1965-ben a Magyar Fülorvosok Egyesülete új emléktáblát állított a szülőház falára, melyet Dr. Jakabfy Imre egyetemi tanár leplezett le. 1981-ben Budapesten tartották a fül-orrgégészek XII. Világkongresszusát. A kongresszus záró akkordjaként - Albertirsa új Politzer- parkjában felavatták dr. Politzer Ádám mellszobrát. A szobor Kampfl József szobrász alkotása. A szoboravató beszédében E. H. Majer, az osztrák fül-orr gégészeti klinikájának igazgatója, a Nemzetközi Politzer Társaság elnöke, elismerését és köszönetét fejezte ki Albertirsa lakóinak és vezetőinek, amiért a tudós emlékét így ébren tartják. Már a XVII. században is fennállott az albertirsai zsidó hitközség. A XIX-XX. század fordulóján a többségében kereskedő, iparos zsidóság Irsán talált igazi otthonra. Megtelepedésükkel és a község közéletébe történt beilleszkedésük nyomán Irsa a környező falvak kereskedelmi központjává vált. A lélekszámban is tekintélyes , jó anyagiakkal bíró israi zsidó hitközség 1809-ben megépítette a vallási követelmények szerint tájolt klasszicista stílusú késő barokk zsinagógáját. A templomépítés nyomán fellendült a hitközség egyleti élete.

2. fontos személy

Albertirsa zsidó hitközösségének másik kiemelkedő személyisége volt Büchler Zsigmond kerületi főrabbi, akinek zsidó-temetőben álló síremlékén ezt olvashatjuk: "Főtisztelendő Büchler Zsigmond főrabbi - 1860-1941 Meghalt 55 évi helybeli áldásos működése után. Soha el nem múló szeretetük és kegyeletünk jeléül emeltették e sírkövet hálás hívei." Büchler Zsigmond hosszú pályafutása során foglakozott a község történelmi múltjának felkutatásával is. Kutatásai során az alberti Szapáry-parkban római időkből származó sírkövet talált, amely egy zsidó légionárius emlékét őrzi. Büchler Zsigmond a sírkő azonosításához kikérte Móra Ferenc véleményét, aki megállapította, hogy az kétszer használt sírkő, melyre utólag vésték Benjamin nevű zsidó katona nevét. A kb. egy évszázadon át Albertin őrzött római követ ma a Magyar Nemzeti Múzeum előcsarnokában találjuk.

2010.07.20 - Albertirsa.hu


Kapcsolat  |  korabbi.albertirsa.hu
www.someday.hu - weboldalkészítés, webdesign, kereső optimalizálás, internetes és intranetes alkalmazásfejlesztés