Horgásztó

     


Malom-Tó Horgász Egyesület
 

Kapcsolattartó: Jáger István
Tel.: 06/70-553-1971
E-mail: jager0229@freemail.hu

Megközelíthetőség: A városon keresztül haladó 40-es útról a Profi élelmiszer üzlet melletti Tó utcán keresztül jutunk el a csodálatos panorámával és gazdag állatvilággal rendelkező, nyugodt környezetben elterülő Malom-Tóhoz. A tó saját parkolóval rendelkezik, a közvetlen közelében élelmiszer üzlet és játszótér található, valamint sátorozásra is van lehetőség.   
A tó egész évben, minden napszakban halászható, éjszakánként péntekről szombatra és szombatról vasárnapra. Csónak használata és lékhorgászat nem engedélyezett. Pergetéses technika alkalmazható.
A következő halfajták találhatók meg: ponty, amúr, busa, csuka, afrikai harcsa, keszeg, kárász
Telepítést évente 6-8 alkalommal végeznek.
A 2006-os rekord:
Ponty: 8 kg
Amúr: 8 kg
Csuka: 7,75 kg
A területi engedéllyel rendelkezők éves fogási átlaga: 26 kg/fő/év.
Napijegy a Pesti úti horgászboltban (hétköznap 8-16-ig, szombaton 8-12-ig), vagy a Pesti út 4-es számú büfében (6:30-22-ig) váltható.
A nappali horgászat ára 2.500.- Ft, az éjszakai horgászaté pedig 3.000.- Ft.
A napijegyre fogható mennyiség: 1 db ragadozó hal, 2 db békés nemes hal, 3 kg egyéb hal. Napijegyesek számára nincs kijelölt hely, a kihelyezett horgászrend érvényes rájuk.
Az egyesület szívesen látná Önt is tagjai közt. Az első belépés ára 30.000.- Ft, az éves tagság pedig 25.000.- Ft-ba kerül.

Nagy szeretettel várjuk Önt is! Jó bothajlást!

25 év a tó szolgálatában, beszélgetés id. Vicha Sándorral
 

Hídvégi Lajos feljegyzései alapján az albertirsai halastavat a XV. században alakították ki. Az első fennmaradt feljegyzések a tóról 1411-re datálhatók, amikor is az akkori Csíkospatak északi partján engedélyezték Alberthy-i Jánosnénak azt, hogy gátat emeltessen, és a patak vízét zsilippel zárja el. Az így létrehozott lapos tóba Margit asszony halakat telepíttetett, létrehozva ezzel a ma is létező halastó elődjét. Nem sokkal később a tó mellett egy malmot is építetett, amely 1948-ig működött. A II. világháború után rövid ideig Izsák Nándor és Szászik Ferenc még üzemeltette a malmot, hol gabonát őröltek benne, hol pedig fűrészmalomként funkcionált. Ezt követően nem sokkal Veress Péternek, a Parasztpárt vezetőjének a kezdeményezésére, mondván "szüntessük meg a nagybirtok összes maradványát és teremtsünk virágzó kerteket Magyarországon", a 40-es évek második felében hozzáfogtak a malom elbontásához. Rövid idő alatt, 1950-re írmagva sem maradt a tóparti kis épületnek. Ekkor hordták szét az Alberti kastély nagy részét is. Ezeket az eseményeket idősebb Vicha Sándor már többé kevésbé megélte. Az élete furcsa mód már ekkor összefonódott a tóval, pedig még nem sejthette, hogy később, mint tógazda milyen fontos és meghatározó szerepe lesz ennek az albertirsai gyöngyszemnek a későbbi életében.

Id. Vicha Sándor: Az alberti Malom tó legújabb kori történetét alapvetően 4 szakaszra oszthatjuk. Az első időszak a 80-as évek elején kezdődik, amikor is az akkor termelőszövetkezet elnöke, Valent Mihály kezdeményezésére hozzáfogtunk a tó megtisztításához, és ezzel egyidőben egy horgászegyesület megalakításához. Az volt a cél, hogy ne csak a gyerekek horgásszanak hellyel-közzel az elvadult tóban, hanem a felnőttek is szervezett és hasznos szabadidős programot találhassanak maguknak. 1982 tavaszán indult el a munka és 1983. június 7-én be is fejeződött úgy, hogy egy bizonyos terület horgászásra alkalmassá lett téve. A június 7-ei avatási ünnepségre még az akkori Pest Megyei Hírlap munkatársa is megjelent, és tudósított a jeles eseményről. A tó és a horgászegyesület élete ettől kezdve teljesen összefonódott a TSZ-szel, mivel abszolút annak a keretei között működött. A kezdet-kezdetén reggel 4-től fél 7-ig szinte minden reggel itt voltak alkalmas időben a horgászok, és többnyire innen mentek dolgozni 7 órára a munkahelyükre. Később ezen a beosztáson többször változtattunk. Mivel a helyi termelőszövetkezet alakította ki a halastavat, azaz szinte magának építette, így többnyire a TSZ dolgozói voltak tagjai az egyesületnek, egy-két külsős tagtól eltekintve. Körülbelül olyan 120-150 fővel alakítottuk meg a horgász egyesületet egy időben a tó avatási ünnepségével, azaz 2008. június 7-én lesz 25 éve annak, hogy ez az egész elindulhatott. 4 évvel ezelőtt, mint a Horgász Szövetség helyi küldötte kezdeményeztem a 20 éves évforduló megrendezését, amit végül a közreműködésemmel össze is hoztunk, de az igazán nagy ünnepséget 2008-ban kell majd megtartanunk. Sajnos sokan, akik a 20 éves jubileumon még jelen lehettek az alapítók közül, azóta már eltávoztak a körünkből, így Szűcs Feri bácsi a TSZ akkori főkönyvelője sincs már közöttünk. 1985-86 fordulóján újabb fontos esemény történt az egyesült életében, ugyanis ekkor kapcsolódtunk be az Országos Horgászegyesület munkájába azzal, hogy felvételt nyertünk a tagjaik közé. Később, amikor régiókba szerveződött az országos egyesület, mi a Pest Megyei Régióba kerültünk. Innen szervezeti okok miatt később átkértük magunkat a Közép-Tisza Vidéki Régióba. Ez az első szakasz a rendszerváltásig, '90-91. fordulójáig tartott. Azaz a TSZ megszűnéséig. Ebben az időszakban, '83 és 90 között három vezetője volt a TSZ horgász egyesületének, az első Magyarádi Endre, a második Cselovszky Pál és az utolsó, aki egyben a termelőszövetkezet elnöke is volt, Nagy Gábor. A vezetőség végig 5-7 taggal működött, a titkári feladatokat pedig a néhai Kendra Ferenc látta el mind a három elnök mellett.

A Malom tó történetének második szakasza a tó és az egyesület életében a rendszerváltással vette kezdetét. Mivel megszűnt a TSZ, megszűnt vele a fenntartó is, azaz valójában nem volt gazdája igazán sem a tónak, sem az egyesületnek. Még 1989-ben Nagy Gábor engem arról tájékoztatott, hogy egy szerződést készített annak érdekében, hogy az egyesület a munkáját a TSZ megszüntetésével is folytathassa, így a tavat 15 éven keresztül a horgász egyesület használhassa a korábbi TSZ egyesület jogutódjaként. Ennek a fejében kellett karban tartaniuk a területet. Ez a papír azonban sajnálatos módon eltűnt, így dokumentum sem maradt a megállapodásról. Így aztán a '90-es évek elején kiosztották a területet. A tó mint vízfelület megmaradt, de a partszakaszt felparcellázták és több tulajdonos között szétosztották. Így körülbelül 1996-97-ig úgy működtünk, hogy valójában nem volt tavunk és nem volt igazán egyesületünk sem.

A harmadik szakasz 1996-97-tel vette kezdetét. Ez gyakorlatilag az egyesület újjászervezésének, a tó tulajdonviszonyai rendezésének a rendkívül nehéz, és küzdelmes időszakát foglalja magában, egészen 2005-ig bezárólag, közel 10 évet. A korábbi Szabadság Horgászegyesület hivatalos megszűntét és a Malomtó Horgászegyesület megalakulását a fiam közreműködésének köszönhetően 1997-ben jelentettük be az illetékes szakhatóságoknál. Persze tavunk igazából még akkor sem volt, hiszen a területnek abban az időben 21 tulajdonosa volt. Ráadásul a kiosztott földterületek értékére még ráterhelték arany koronában meghatározva a vízfelület értékét is. Akkor kért meg engem Pásztor János arra, hogy valamilyen úton-módon szervezzem meg, és kezdjem el a tó környéki területek visszavásárlását az egyesületnek. A legnagyobb gondot itt az jelentette, hogy a 21 tulajdonosnak elővásárlási joga volt a szomszédos területekre, azaz valahogyan tulajdonjogot kellett szereznek annak érdekében, hogy a telkeket vissza tudjam vásárolni. Mindezt azért kellett nekem megtennem, mivel az akkori jogszabályok szerint a terület besorolása alapján azt csak magánszemély vásárolhatta fel, egyesület nem. Miután egy házaspár az egyik területről lemondott az én javamra, ezt követően kezdhettem el a területek visszavásárlását. Ez bizony hosszú időt vett igénybe, hiszen egyszer volt pénz, egyszer nem. Az egyik tulajdonossal egyszerű volt megállapodni, a másikkal nem. Így aztán több mint 6 évig tartott, míg a terület nagy részét sikerült megvennem, mindössze 5 kisebb tulajdon sorsa rendezetlen még ma is.

Az utolsó szakasz 2005-tel vette kezdetét. A sok bizonytalanság hatására, miután megbetegedtem, és kórházba kerültem, a horgászegyesület jelenlegi elnöke, Jáger István úr úgy látta, hogy a tulajdonviszonyok annyira rendeződtek, hogy a horgászegyesület nevére átírásra kerülhet mindaz a terület, amelyet én visszavásároltam az előbb említett 6 évben. Így alakult ki a jelenlegi helyzet, azaz egy újabb működő és aktív horgászegyesület, amely már a tó többségének tulajdonjogával is rendelkezik. Jövőre már bizony 25 éve lesz annak, hogy őrzöm, vigyázom, ebből több éven át mint tógazda ezt a területet. Nagyon remélem, hogy azok, akik utánam jönnek majd legalább ilyen szeretettel, és gonddal ápolják, gondozzák a tavat, hogy még sok-sok évtizeden át szolgálhassa a horgászat szerelmeseit.

Készítette: Solymosi László, az Albertirsai Híradó főszerkesztője

Nagy tisztelettel mondunk köszönetet id. Vicha Sándor együttműködéséért és sok éves odaadó munkájáért!

a Szerkesztők nevében:
Jászberényi Tamás
alpolgármester

2010.07.20 - Albertirsa.hu


Kapcsolat  |  korabbi.albertirsa.hu
www.someday.hu - weboldalkészítés, webdesign, kereső optimalizálás, internetes és intranetes alkalmazásfejlesztés